Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök intonálta a Veni Creator Spiritus-t,

1 majd a kar éneke után fényes segédlettel szentmisét celebrált. Evangélium után Tóth Zoltán Viktor miskolci segédlelkész mondott gyönyörű szentbeszédet a magyarok Nagyasszonyáról. Ugyancsak ünnepi Veni Sanctes szentmise volt a Józsefvárosi templomban, ahol Lindenberger János dr. apostoli kormányzói helynök pontifikált. A Göndöcs-ünnep A szentmisék után kezdetét vette a nagygyűlés programja. Az első ünnepség néhai Göndöcs Benedeknek, Gyula város volt apátplébánosának, a kulturális és közgazdasági tevékenységéről országszerte híres és tisztelt kiváló egyházi férfiú emlékének volt szentelve, a nagygyűlés esztendeje lévén születésének századik évfordulója. Az ünnepség az általa alapított parkban, az ő áldozatkészségével épített pavilonban folyt le. Beszédeket mondottak dr. Karácsonyi János c. püspök, nagyprépost, a Magy. Tud. Akadémia tagja, dr. Lindenberger János pápai prelátus, Gaál Imre, a gödöllői m. kir. méhészeti gazdaság igazgatója, Székely Lajos gyulai róm kath. igazgató-tanító, verses dialógust szavalt Lauday János diősgyői -perecesi állami igazgató-tanító. Dr. Karácsonyi János beszéde Göndöcs Benedekről: Mennyit beszélt a múltról s most már ő is régen a múlté! Éppen 100 éve, 1824-ben született Göndöcs Benedek; 50 éves korában vállalta magára a Békés vármegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulat elnökségét és hetvenéves korában, már 30 éve, itthagyott bennünket. Ez a hetven év, amelyet e földön töltött, tele volt lázas tevékenységgel, tele volt szeretettel Békés vármegye és különösen Gyula városa iránt. Ezt mutatja az ő működése a Békés vármegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulat élén is. Sajnos, most már csak én élek még azok közül, akik az ő, e tekintetben kifejtett működését közelebbről ismerték s így nekem kell szólanom róla, mint a régészeti társulat elnökéről. A tudományt előbbre vinni, valami új igazságot felfedezni, nagy, dicső feladat, de kevesek kiváltsága. De meg maga az igazság felfedezése áz emberiségnek nem is elég. Rengeteg felfedezés elveszett, tiszavirágként visszahullott az idők folyamába, mert nem volt senki, aki azt emberek közt elterjessze, közismertté tette volna. Szükség van tehát olyan emberekre is, akik a tudomány új vívmányait másokkal ismertetik és egyeseket arra bírnak, hogy embertársaikat felvilágosítsák. Göndöcs Benedek azok közé tartozott, aki az emberekben a tanulás, a tudomány iránt való érdeklődést felkelteni, a tudomány líj felfedezéseit ismertetni óhajtotta és azt kiváló kötelességének tartotta. Pedig ez nála nem könnyű dolog volt. őnála ugyanis úgyszólván szemmellátható vala a rettentő különbség a test és a lélek vágyai között. A teste őt kényelemre, nyugalomra késztette. Erős, egészséges szervezete azt óhajtotta volna, hogy minél 1 „Jöjj éltető lélek..."