Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

Amidőn keresztet vetünk magunkra, ugyanakkor a Szentháromságbani hitünket valljuk be, hogy mindent Istennek, Istenért és az Isten irgalma, a Jézus érdeme, és a Szentlélek kegyelme által akarunk mívelni; szóval a keresztvetés által Jézusnak újra tanítványai akarunk lenni. Ezért inti aranyszájú Szent János a szülőket, mondván: „Anyák! tanítsátok gyermekeiteket, és ha még képesek nem volnának, magatok nyomjátok reájuk a kereszt jelét, Jézus Krisztus keresztjét." Jézus Krisztus keresztjének, mely évszázadokig a föld gyomrában hevert, Szt. Ilona, az első keresztény császár nagy Konstantinnak édesanyja volt feltalálója, mely munkájában őt Makrarius püspök segítette. Ez a következő módon történt: Nagy Konstantin császár Maxentiussal viselt háborúja idejében nagy fénnyel környezett keresztet látott feltűnni az égen, ezen felirattal. „Éjeiben győzesz" s a jel (vagyis a szent kereszt jele) alatt, mely zászlóin tündökölt, Maxentiust meg is győzte. Ezen időtől fogva igen nagy tisztelettel viseltetett ő a szent kereszt iránt, s meghagyá, hogy az minden tartományában tiszteletben tartassék, a kereszthalált teljesen eltörülte, azonkívül eltökélte magában, hogy Jeruzsálemben, az Úr Jézus kínszenvedésének helyén nagy templomot építtet; Szent Ilona, Nagy Konstantinnak anyja pedig, ki agg korában Rómát elhagyta, és lakni a Szentföldre költözött, Szt. Makrarius jeruzsálemi püspökkel azon szent kereszt felkereséséhez fogott, melyen a világ Megváltója meghalt. A két szent fáradságát siker koronázta, az üdvözítő keresztjét feltalálták, s hogy a feltalált kereszt valóban az üdvözítőnek keresztje volt, bizonyítják ama számos csodatételek, melyeket Szt. Makrarius e keresztfával eszközölt. Halálos ágyon fekvő betegek gyógyultak meg, a siketek hallásukat, a némák szólásukat, a vakok látásukat nyerték vissza e kereszt puszta érintése által. Szent Ilona az Úr keresztjét 3 részre osztá fel, egyrészt a jeruzsálemi templomnak, egyrészt a római pápának, egyrészt fiának Nagy Konstantinnak adott. A kereszt tehát a legkedvesebb oltár, melyen a legszentebb áldozat hozatott Jézus, a mi üdvözítőnk által, midőn magát az emberiség boldogságáért feláldozta; a legjobb tanító, mely bennünket Jézus által az Istenhez vezet, s ha híven követjük, nem lesz okunk az utolsó ítélettől rettegni. Mindezekből láthatjuk, édes keresztény hívek, hogy midőn Kneif el János és neje Metz Éva a vett jótéteményekért e szent keresztet felállíttatták, hálájukat rótták le a Mindenható iránt, ki munkájukat megáldotta, fogadják érte lelkipásztori áldásomat és köszönetemet! Most pedig édes Jézusom, hozzád fordulok, üdvözöllek e magas kereszten, akinek minden térd meghajoljon a mennyben, földön és föld alatt, most és főképp halálunk óráján vesd irgalmas szemeidet reánk, s mikor eljössz lángokban ítélni bennünket, ó! légy akkor, légy kegyelmes miirántunk! Amen. Göndöcs 1891. A kereszt megoldásáról beszámolt a Békés 1891. május 31-i (X. évf. 22. sz.) és a június 7-i száma (23. sz.).