Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

1884. szeptember 23., Gyula A gyulai képviselő-testületnél indítványozza népkert létesítését Gyulán Tekintetes városi képviselő Testület! Azon őszinte érdeklődés, mely Gyula város haladásának, minden mozzanatai iránt lelkemben él, felbátorít, hogy a tekintetes képviselő-testületnek becses figyelmét felhívjam egy oly városi közszükségletié, melynek rég érzett hiányát végre pótolni a városi képviselő-testület - mint Gyula város szellemi és anyagi felvirágozására hivatott őre - erkölcsi kötelessége. Minden város, mely haladásra életképességgel és a közegészségi ügy és szépészet fejlesztése iránt érzékkel és fogékonysággal bír: rég megvalósította, felállította a lakostársainak üdüléséül, sétahelyeül szolgáló, a várost annyira szépítő népkertet. A fővárost s nagyobb vidéki városainkat nem is említve, csak a szomszéd Csabára utalok, melynek Széchenyi-ligetje a városnak díszét és büszkeségét képezi. S Gyulának, a megye székhelyének, még most sincs városi közkertje, nincs egyetlen bef ásított árnyas helye, ahol a város lakossága munkája végeztével, szabad idejében üdülést, szórakozást, sétát, friss levegőt élvezhetne. Hogy e nagy hiányt eddig érzékenyebben nem éreztük, annak az volt az oka, mert a grófi kastélykert a grófi család szívességéből nyitva volt a közönség számára; de a kastélykert magántulajdon, melyet az itt lakást tartó grófi család saját hasznára kíván fenntartani. Azonban Gyula város közönségének csak akarni kell és rövid idő alatt könnyen és kevés költséggel csinos és elég terjedelmes népkertet alkothat a város belterületén. Ugyanis: ott van a sugárút elején az úgynevezett Holt-Körös medre, mely eddig szemétlerakó helyül használtatott; ha a Holt-Körös medréhez a mellette levő szőlőskert kisajátíttatnék, ez legalkalmasabb hely lenne egy népkert alkotására. Hogy a terv kivitelét nagyjából vázoljam, - az említett területet a város mérnöke által kell felméretni, planíroztatni és rendezni. Igaz, hogy a planírozáshoz nagy mennyiségű föld szükséges, de az ott mind megnyerhető lesz az esetre, ha a népkert azon részén - ahol a föld lejtőssége kívánja - egy mesterséges tó készíttetik és az kikubikoltatik: onnét nagy mennyiségű föld lesz kiemelhető; továbbá a népkertet körülvevő széles nagy árkokból is sok föld fog kikerülni. De végre a népkertben készítendő utakból is lehetne földet kiemelni planírozásra, annak helyét pedig az ott levő szeméttel betölteni, felül földdel beteríteni és meghomokolni; ezáltal a planírozáshoz megkívánható nagy mennyiségű föld a nevezett három helyről ott minden nagyobb költség nélkül lenne előteremthető, a planírozást pedig városi közmunkával lehetne eszközöltetni. A befásítást a városi erdőből és a városi faiskolából lehetne eszközölni; de hiszem, hogy a városnak sok olyan polgára van, ki több díszfákat és bokrokat ajánlana fel az alakítandó népkert részére. A fák elültetését, a planírozott föld