Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Czeglédi Imre: Emlékezés Göndöcs Benedekre

nyait, és 1847-ben, pappá szenteltetése után került Újkígyósra segédlelkésznek. Hamarosan magára vonta Kígyós kegyura, Wenckheim József Antal figyelmét, aki udvari káplánjává fogadta. 1852-ben az idős gróf meghalt, s végrendeletében egyetlen leánygyermeke gyámjául Göndöcs Benedeket nevezte meg, aki aztán az árva neveltetését végezte. (Sokat emlegetik, hogy Wenckheim Krisztina jótékonyságát Göndöcs nevelésének köszönhetjük. A helytörténeti kutatás feladata lenne, hogy megvizsgálja, mennyiben volt más Wenckheim Krisztina, mint a környék más főúri nőtagjai, mennyiben volt különleges az árvaház százezer forintos és a gimnáziumra hagyott ötvenezer forintos alapítványa.) Göndöcs 1863-ban Újkígyóson lett lelkész. Itt kezdett közelebb kerülni a természethez, elsősorban méhészkedésével. 1868-ban címzetes pusztaszeri apátnak nevezték ki. 1873-ban választották meg Gyulára plébánosnak, s 21 éven át működött a városban. Gyulára kerülése fordulópontot jelentett Göndöcs életében. De ez az év fordulópont volt Gyula történetében is. Ekkor lett rendezett tanácsú város, vállalva az új jogállással való többletkiadást a városiasodás, a szellemi felemelkedés érdekében. Ebbe a kibontakozásba erőteljesen kapcsolódik be Göndöcs Benedek is. Mi tette lehetővé ezt a közéleti szereplést? Mindenekelőtt az, hogy európai látókörű ember volt, bejárta Európát, mint Széchenyi vagy a külföldön végzett Haán Lajos. Össze tudta hasonlítani a nyugat gazdasági fejlettségét és kultúráját Magyarország elmaradottságával. Másrészt a kiegyezés után megvolt a lehetősége a társadalmi mozgalmak kibontakozásának. A pártok mellett egyletek alakulnak gazdasági és kulturális célzattal, megvolt tehát az a mozgási tér, amelyben egy széles látókörű ember tehetségét kibontakoztathatta, ismereteit gyümölcsöztethette, s végül - Göndöcsben volt bizonyos írói, kutatói, szervezői hajlam is, amely alkalmassá tette erre a feladatra. Göndöcs tevékenységének nagy váltása Gyulára kerülésével következett be. 1873-ig 11 önálló munkája jelent meg, ebből 10 egyházi és egyetlen világi témájú. Az egyházi témák még 1879-ig dominálnak ugyan, de 1874-től egyre több gazdasági és történeti cikke jelenik meg. Áttér világi témákra, s 1880-tól 12 világi s csak 4 egyházi témájú munkája jelent meg számtalan kisebb cikke mellett. Göndöcs különös tehetséggel tudta egyesíteni lelkészi munkáját a népért való gyakorlati tevékenységgel. „Mindennek tanítómestere a gyakorlat. Ez a legjobb mester, amely nem szokott megcsalni" - írja egy helyen. 1874-ben azt javasolja a földésztársulatoknak, ne csak vallásos és jótékonysági egyesületek legyenek, hanem a földművelés fejlesztésével is foglalkozzanak. Nem kívánom és nem is feladatom Göndöcs egyházi elveit, munkáját elemezni, csupán egyetlen példát szeretnék bemutatni vallási ügyekben tanúsított magatartására. 1883-ban az országgyűlésen a vegyes házassággal kapcsolatos vitákra került sor, s ebben maga is azt vallotta, hogy az állam ne avatkozzék be a gyermekek vallásának megszabásába. A szülők döntsék el, milyen vallásúnak kívánják keresztelni gyermeküket. A vita végül is nem változtatott a fenálló helyzeten. A pesti Napló „Göndöcs napja" címen a következőképpen számol be a vita eredményéről: „Ott vagyunk, ahol voltunk. És bizony a mai ülés sem végződött vona el olyan simán, ha kezdetétől fogva nincs a képviselőházban, s ha minden szónoklat után,