Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

1883. január 24., Duna-Adony Paptársa véleménye országgyűlési beszédéről Nyílt levél nagyságos Göndöcs Benedek képviselő úrhoz Bár esperesi kerületem nem tartozik az kérvényezők közé, mégis nem mulaszthatom el, hogy mély tiszteletem mellett ne üdvözöljem nagyságodat, ama hősi elszántságáért, mellyel a kérvényező kerületek érdekében, rendíthetetlen bátorsággal a képviselőházban a küzdtérre kiállani méltóztatott. Ne szomorítsa nagyságodat az a körülmény, hogy csak egymaga állott a csatatéren, mert háta mögött áll az országban vegyes házasságban élő polgárok igen nagy része, kik különféle vallásban nevelkedő gyermekeik végett kuszált családi életet élnek, háta mögött áll ama háromszáz kerület papsága, kik lelkipásztori teendőik között a vegyes vallású házasságok szomorú viszonyait figyelemmel szemlélve, ezen bajokon kérvényeik által némileg segíteni óhajtottak. Szomorú tünemény volt mindenesetre, hogy egy keresztény parlamentben csak egyetlen egyén találkozott, aki a keresztény békés családi élet mellett síkra szállani bátorkodott. Azonban maga az Üdvezítő is csak egymaga volt, midőn a gúnyolódó tömeg között az igazságot hirdette. Szent István martyr egymaga állott, midőn az igazság hirdetéseért agyonköveztetett a tömeg által. De azért mégis a tömeg semmisült meg, eltűntek a gúnyolódok nyom nélkül, míg a martyrok által hirdetett igazság meghódította világot. Mert az igazság olyan, mint a gyémánt, egyformán megvan értéke, akár királyok koronáján tündököljön, akár a csőcselék által sárba tiportassák. Korunk úri rendjének nagy része, akik napról-napra inkább távozva a vallásos családi élettől, az evangélium vigasztalására mitsem adnak, és egyedül a materialismusnak hódolva, a világ gyönyöreinek áldoznak, ezek el nem tudják gondolni, hogyan lehet napjainkban vallásos kérdésekkel bíbelődni; és az erkölcsös családi élet érdekében az országgyűléshez kérvényezni. Azonban egészen másképpen áll a szegény ember ügye. A szegény családoknak, kik nélkülözések közt élik le napjaikat, egyedüli örömük viskójukban a vallás, vigasztalást fájdalmas óráikban egyedül a vallás nyújt. És a vígasznak ezen egyetlen kútforrása ingattatik meg a vegyes házasságok körében, amidőn a családra reáerőszakoltatik, hogy kétféle vallásban neveltesse gyermekeit, mert hogyan lehetne ott kedves családi élet a háznépnél, hol az egyik gyermeknek ünnepe vagyon, a másiknak nincsen, az egyiknek böjtje vagyon, a másiknak nincsen, az egyik térdelve imádkozik, a másik állva, egyik tiszteli a Boldogságos Szüzet, a másik nem, ahol midőn eljön a karácsony vagy húsvét szent ünnepe, az anyának azon egy öröm sem jut fáradozásaiért, hogy gyermekeivel egy templomba mehetne az Istent imádni, mert ekkor is ezeknek egyike napkeletnek, másik napnyugatnak indul ájtatosságát végezni. Egész cynismussal állíttatott a képviselőházban, hogy az egyháziak nem szólhatnak a családi élethez, mert családjuk nincsen, erről nem ítélhetnek, - csakhogy ezen