Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
szentegyház és monostor egész alapzatát, melyből - mint vázlatból - a királyi fénnyel épült egykori szentegyház és romokról tiszta fogalmat és teljes képet alkothatunk magunknak. A t. háznak ez év május hava 14-én tartott ülésén egy „Emlékirat"-ot volt szerencsém az igen t. minisztériumhoz intézni, amelyben előadtam a pusztaszeri próbaásatás eredményét és kifejteni, hogy ennek folytán mik lennének a szükségessé vált további teendők. Az országos műemlékek bizottságát szintén megkerestem, hogy Pusztaszeren a további ásatások folytatása és a romok fenntartása iránt tegyen véleményes jelentést a minisztériumhoz. Ennek folytán igen t. miniszter úr, az országos műemlékek bizottságának másodépítészét: gróf Khuen Antal urat küldé ki a helyszíni szemle megtételére s ezen helyszíni szemle alkalmával eszközölt kisebb mérvű próbaásatás, a beterjesztett jelentés szerint, szintén azt igazolta, hogy Pusztaszeren az ásatások tovább folytatása, s a föltalált romok és alapfalak fenntartása, műemléki becsénél fogva is szükséges és valóban érdemes föladat. (Igaz! Úgy van!) Mindezeknél fogva bátorkodom fölkérni az igen t. miniszter urat: méltóztassék a külön nem javadalmazott műemlékek fenntartására, ásatásokra és kisajátításokra előirányzott 4510 írtból legalább 2000 frtot, a pusztaszeri romok alapfalai körül az ásatások tovább folytatására, - s a romokhoz közel levő és a néphagyomány által a hét vezér emlékjelének tartott pusztaszeri halmok próbaásatására fordítani, és intézkedni, hogy ezen munkálatok mielőbb, sőt ha az idő engedi: még a télen megkezdessenek, mert most a napszám igen olcsó és így a további ásatások felényi költségbe sem kerülnének, mint majd a tavasszal, vagy a nyáron, a nagy mezei munka idején. (Helyeslések.) Hogy pedig az örökké szent emlékű romok az idő viszontagságától s a végpusztulástól a jövő kornak megmentessenek: méltóztassék e célra majd az 1884. évi költségelőirányzatba 5000 frtot fölvenni, - annyival is inkább, mert az ó-budai amphitheatrum ásatási költségeire végrészletül van az5000forint 1883-ra előirányozva, és így ha 1884-re a pusztaszeri romok fenntartására fog ezen 5000 frt fölvétetni, ezáltal a következő költségvetés semmivel sem lesz magasabb, terhesebb, mint a jelenlegi. Különben is a pusztaszeri ásatásokra eddig semmi államsegély sem fordíttatott, ami költség fölmerült, az a t. gróféból és a magaméból födöztetett. (Éljenzések.) Már pedig, ha oly tetemes összeget áldoztunk az ó-budai római amphitheatrum romjainak megmentésére, mely, elismerem ugyan, hogy mint régészeti műemlék eléggé érdekes és a megmentésre méltó volt, de másrészt meg vagyok győződve, hogy minden jó magyar érzelmű hazafi, minden pogány idegen emléknél ezerszerte többre becsüli hazai ősi műemlékeinket, s különösen kell, hogy többre becsüljük ezeréves alkotmányunk bölcsőjének: Pusztaszernek szent emlékű romjait; - és arról is meg vagyok győződve, hogy az első országgyűlés színhelyén levő ősi emlék fenntartására, a mai országgyűlés hazafias és kegyeletes érzülete, bizonyára nem fogja azt a néhány ezer forintnyi áldozatot megtagadni. Azért ismételve kérem az igen tisztelt miniszter urat, hogy előadott kérelmemet megvalósítani méltóztassék. (Élénk helyeslés.)
