Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

kezdé meg 1816-ban az Alföldön a dohánytermelést,

2 mely ma oly dús jövedelemforrása az országnak: birtokain méhészet, selyem-, komló- és bortermelése is volt berendezve; szóval: a gazdászat minden ágával szenvedélyes örömmel és szakértelemmel foglalkozott. Mindennap kikocsizott, s érdekkel és figyelemmel tekinté meg egyik vagy másik gazdaságát, mert azt szokta mondani: hogy a jó gazdának magának kell utána nézni, hogy megy a dolog. Ezenkívül az ó-kígyósi pusztán - mely legkedvesebb tartózkodási helye volt, sokszor elmondva róla a népdal szavaival: „Télen, nyáron pusztán az én lakásom" - naponként egy-két óra hosszat sétált. Egyszer, egy ily séta alkalmával, kutyái elmaradtak tőle, s egy fa alatt erősen csaholni kezdtek, a gróf figyelmessé lett, visszafordult, felnéz a fára, s ott látja egyik gazdatisztjének pajkos kis fiát, amint ugyancsak szedi a tiltott gyümölcsöt; a gróf aki közbevetőleg megjegyezve, soha nem szokott káromkodni - mérges hangon rárivalg: „Hát téged az apád ide küldött gyümölcsöt lopni?! ... Gyere le csak! ... Hadd megyek egy botért!..." s azzal elsietett, szökni hagyva a fiút, kinek csínyját és ijedtségét aztán jól nevetve beszélte el atyjának. Gazdatiszjeinek, cselédjeinek, jobbágyainak valódi atyja éskegyesszívű jóltevője volt, s ezek a mély tisztelet mellett a legőszintébb szeretetet és ragaszkodást is tanúsíták iránta. A ma már több mint három ezernyi lelket számláló Új-Kígyós dohánytermelő községét ő alapítá meg, a többnyire Heves megyéből

3 ide származott dohánykertészekkel, s e virágzó kis falu, amíg csak egyetlen lakója lesz, mindig kegyelettel fogja áldani, megőrizni és hirdetni az ő emlékét, mint aki róluk minden tekintetben atyailag gondoskodott. Egyébiránt Új-Kígyós községe a rend, jólét és felvirágzás áldásait, a grófon kívül, főleg első lelkésze: boldog emlékű Léhner Mihály,

4 híveit igazán szerető nemes lelke és üdvös tevékenységének is köszönheti; aminthogy egy jó lelkész mindig és mindenütt sokat tehet a község javára, ha a nép hallgat jóakaratú tanácsára. Az erkölcsök és életmód egyszerűsége mellett azonban semmi áldozattól vissza nem rettenő bőkezűségének számtalan fényes bizonyítékát adá a gróf, ha a közjó és a közügyek előmozdításáról, vagy a szerencsétlenek felsegélyezéséről, nyomorral küzdők gyámolításáról volt szó. Soha nem távozott el tőle szegény, vigasz és segély nélkül. S jól tudva azt, hogy egyedül a nevelés az, ami az embert emberré teszi: a népnevelés és iskolák ügye kiváló gondoskodása és kifogyhatlan bőkezűsége tárgyát képezé. Kígyóson, Békésen, Arad-Szent-Mártonban és Székudvaron - vallásfelekezeti különbség nélkül - iskolákat építtetett, s ezek és a tanítók javadalmazására nagy 2 Wenckheim József Antal 1815-ben alapította a Kígyós kertészséget, a mai Újkígyóst, amelynek lakói dohánykertészek voltak és e fontos növényfajta termelésére szerződtek a földesúrral. (JároliSzigeti 1991. 7.) 3 Bálint Sándor véleménye szerint a szegedi nagytájhoz tartozó dohánykertészekkel történt meg a betelepítés. (Bálint 1959.) 4 Léhner Mihály előtt Takács Károly, rövid ideig Miklósy Ferenc csabai káplán látta el a kígyósi hívek lelki gondozását. (Léhner Mihály jegyzetei az újkígyósi Római Katolikus Plébánián 1836-1850.)