Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

egylet igazgató választmányának, a fegyházfelügyelő bizottságnak, az erdészeti bíróságnak, a megyei szeretetházi bizottságnak, a gyulai polgári iskolaszéknek, a gyulai városi képviselőtestületnek, igazgató választmányi és alapító tagja a Szent István, Szent László és Szent Vince egyleteknek, alapító tagja az írói segélyegyletnek, s a debreceni zenedének, tagja a Bihar megyei gazdasági egyletnek, az olaszországi és Arad megye méhészegyleteknek, a dél-magyarországi történelmi és régészeti egyletnek, a tiszafüredi régész egyletnek s ráadásul adózó és fizető tagjai minden hazai, egyházi, tanügyi, gazdasági és ipari célra megindított és megindítandó mozgalomnak, megalakult és megalakítandó közhasznú vállalatnak. A gyulai csizmadiák, az ipar előmozdítása terén szerzett érdemei hálás elismeréséül, megválasztották tiszteletbeli díszcsizmadiának. Gyula város választó polgárai pedig, élőkön az értelmiséggel, melynek minden társadalmi és szellemi mozgalomban vezére, úgy találván, hogy Göndöcs Benedeknél ki sem tudja jobban, hol szorítja leginkább a népet a közbajok csizmája, nagy lelkesedéssel jelölték ki és választák meg 1881-ben a gyulai választókerület országgyűlési képviselőjévé. A gyulai polgárság ugyanis vallás és pártkülönbség nélkül fejezte ki irányában hódoló elismerését a nép ajkaira átment követválasztási dalban: „Göndöcs apát, atyánk és jó főpapunk Zászlód alá örömmel sorakozunk: Tudjuk, hogy még több jót tehetsz értünk, Ha te lehetsz, a mi kedves követünk, Bátran, híven védve minden érdekünk, Ott is atyánk s pártfogónk leszel nekünk." És választói nem csalódtak benne. Országos képviselővé választása óta Göndöcs Benedek nemcsak Békés megyében, de a fővárosban is mindenütt jelen van, hol közérdeket kell védeni, közügyet előmozdítani. A „köztevékenység örökmozdonyának" nevezte el nem régen egy szellemdús érsekünk. Míg közelebbi ismerői azzal gyanúsítják, hogy a gyulai plébánia és a fővárosban levő Képíró utcai háza közt terephonvonalt húzatott, csakis ennek segélyével tarthatván fel Békés megyei és budapesti kettős tevékenységének folytonosságát. De tettdús munkássága közepett majd feledtük reá térni Göndöcs Benedek éltének rajzára. Nagyváradon született, 1824. július 24-én nemes, törzsgyököres magyar, vallásos szülőktől. Első gondos nevelése, és Szent László városának történelmi emlékei korán megérlelték hajlamát az egyházi pálya iránt. Kitűnően végzett középiskolai tanulmányai után, 1843-ban a nagyváradi lat. szertartású egyházmegye vette fel növendékei közé a nagyreményű ifjút. Theológiai tanulmányai végeztével, 1847ben báró Bemer László püspök szentelte áldozárrá s felismervén tehetségeit, udvari papjai sorába kívánta felvenni. A tehetséges fiatal pap azonban tiszteletteljes kéréssel tért ki püspöke kitüntető kegye elől, hogy engedje őt, lelke belső vonzalmát követve, lelkipásztorkodás terén működni. így lőn a mondott évben újkígyósi