Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
Részemről őszintén és lelkemből óhajtom a hazai mezőgazdaság, ipar és kereskedelem minden ágának mielőbbi teljes felvirágzását (Helyeslés) s ecél elérése érdekében nem tartok nagynak az ország részéről semmi áldozatot, mert minden áldozat gazdagon fog kamatozni a haza javára ... ugyanezért midőn kérem a földmívelési-, ipar- és kereskedelmi miniszter urat, hogy az általam előadottakból amit lehetséges, még ez évben, vagy legalább jövőre megvalósítani, illetve a jövő évi költségvetésbe felvenni méltóztassék: van szerencsém kijelenteni, hogy a jelen költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés.) Hermán Ottó örömmel üdvözli Göndöcsöt, ki megértette a nép szükségletét. Szóló is igyekezett a földmíves osztály szükségeiről és óhajairól meggyőződést szerezni, mondhatja, hogy ezen osztálynak egy nagy vágya van, hogy ti. földmívesiskolát kapjon. Érzi szükségét annak, hogy az új nemzedék valamivel magasabb műveltséget sajátítson el, mert extenzív gazdaságot kell folytatniok. Nagyon egészségtelen dolognak tartja, hogy ott, ahol a tulajdonképpeni magyar földmívelő osztály van, nincs gazdasági tanintézet. - Kéri a minisztert, hogy a Göndöcs által elmondottak figyelembe vétessenek. Göndöcs Benedek-Gyula városa országgyűlési képviselőjének 1882. március 4én tartott beszédjére báró Kemény Gábor, földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter szólalt fel, s elmondta, hogy „a Göndöcs által kifejezett óhajtásoknak elérésére maga is törekszik". A hazai hírlapok pedig - a beszédet közölve, rá vonatkozólag - következőleg nyilatkoztak: A „Pesti Napló" március 5-én megjelent 64-ik számában: „Élénk figyelmet keltett a mai ülésen Göndöcs Benedek apát felszólalása, mellyel szónok az ipar és gazdasági érdekek védelmére kelt, s több ízbennyerte meg a parlament általános helyeslését. Beszédének úgy kritikai részei, mint konkrét javaslatai egészséges gondolkozás és praktikus ismeretekről tesznek tanúságot. Szónok Budapesten egy felsőbb gazdasági tanfolyam létesítését, s az Alföldön (Szegeden) szintén gazdasági intézet felállítását óhajtja. - Helyesen hangsúlyozta továbbá annak szükségességét, hogy a népiskolákban is rendesen fejlesztessenek a tanulókban a gazdasági ismeretek. Melegen szólt a méhészet és selyemtermelésről, s a kormányt ezeknek nagyobb pártolására szólította fel. Beszéde egyáltalában jó benyomást tett, s meggyőzött, hogy a szónok nemcsak érdeklődik e kérdések iránt, hanem érti is azokat. Az „Ellenőr" március 5-én megjelent 116-ik számában: „Göndöcs Benedek mondott beszédet, melyben sok olyan kívánságot fejezett ki, melynek valósulását magunk is őszintén óhajtjuk. Ilyenek a felsőbb gazdasági akadémia létesítése, a földműves iskolák szaporítása stb... Göndöcs Benedek rokonszenves alakja és kedély essége gyakran önkény telén derültségre ragadta a házat, így, mikor elmondta, hogy ő „tiszteletbeli csizmadia", s az ország Kánaán földjén lakik, amire - az volt a közbekiáltás, hogy: „látszik!" Az „Egyetértés" március 5-én megjelent 64-ik számában: „Zichy Jenő után Göndöcs Benedek tartott praktikus nézetekkel telt, szintén figyelemre méltó beszédet." A „Hon" március 5-én megjelent 64-ik számában:
