Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

Egyházi szertartásokon való részvétel

Amint az egyházi év, úgy a földészek életében is évente ismétlődő esemény volt Krisztus szenvedésének, kereszthalálának, feltámadásának ünnepe, a húsvét. A húsvéti ünnepekre a nagyböjti időszakkal készíti fel híveit a katolikus anyaszentegyház. A szorosabban vett húsvéti ünnepkör a virágvasárnapi szertartásokkal, barkaszenteléssel, Jézus jeruzsálemi bevonulásának felidézésével kezdődik. Ez a nap a nagyhét kezdete. Jézus kínszenvedését és kereszthalálát átélő szertartások nagycsütörtökön kezdődnek. Nagypénteken az ún. csonkamise keretében, amikor a szentmiséből hiányzik az átváltoztatás és az előző nap konsekrált Oltáriszentséggel áldoztatják a híveket, volt a sírbatétel. A csonkamise Gyulán az anyatemplom szertartásrendje szerint reggel 9 órakor, asszisztenciával ment végbe, amelynek végén díszes szentségtartóban kihelyezték a Szent Sírra az Oltáriszentséget. A Szent Sír, amelyben Krisztus szoboralakja nyugodott a feltámadási szertartásig, a múlt században ún. Úrkoporsó volt adataink szerint, míg később már a sziklasírt formázó Szent Sír felállítására került sor.

160 Nagypénteken este 6 órakor került sor a szentségbetételre. Másnap, nagyszombaton reggel 6 órakor ismét elhelyezték az Oltáriszentséget a Szent Síron és este 7 óráig a feltámadási szertartások és a szentmise végéig ott is maradt. A hívek ezen idő alatt, mindkét nap rendszeresen végeztek szentséglátogatást a Szent Sírnál. A Szent Sír őrzését az anyavárosi (plébániatemplomban a magyar földész társulat tagjainak legényfiai látták el nagypénteken és nagyszombaton a szentségkitétel ideje alatt. Az őrök „őrszobája" az anyatemplom szomszédságában levő katolikus elemi iskola egyik földszinti tanterme volt, ahol az őrök pihenőidejüket töltötték. Innen mindig 2 fős váltás ment át a templomba, a felvezetővel az élen. A váltás óránként történt, az őrök összes létszáma 10-12 fő volt. A magyar társulatnál az őrök öltözete az ünnepnapkor használatos fekete ruha, fejükön a társulat által csináltatott sapka. Lapos tetejű, alacsony, csákóforma föveg volt ez, ellenző nélkül. Az adatközlők véleménye megoszlik az anyagát illetően, valószínű, hogy a prémes borítású változatot használták. Díszítésére vonatkozóan nincs adatunk, mert egyik adatközlő szerint nem volt díszítése, másik szerint virág vagy kokárda volt rajta.

161 A sapkák meglétéről korai adataink vannak,