Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A két földész társulat, mint egyesület működése

A tisztségviselők közül az 1903-ban lezajlott tisztújításig főel­nököt választottak. Az 1895. évi tisztújításkor tiszteletbeli elnököt is választottak, Gróh Ferenc plébános személyében, aki gyulai származású volt és a boldogult emlékezetű Göndöcs Benedek utóda lett. (1895. augusztus 20. tisztújító közgyűlés.) A tisztségviselők, a választmányi tagok közül időközben el­halálozás vagy lemondás miatt többen kiváltak. A választmány a következő közgyűlésig ideiglenes megoldást talált, majd a köz­gyűlés elé terjesztették a betöltendő helyekkel kapcsolatos válasz­tás ügyét. A választmány új tagjait a közgyűlés a póttagok sorából delegálta a kiváltak helyére. A szükséges személyi változásokat a választmányi ülés előzőleg megtárgyalta és annak alapján terjesz­tette az elnök a javaslatot a közgyűlés elé. 79 A közgyűlés feladata volt a zárszámadás vagy a számadás jóváhagyása és a felmentvény megadása a társulat anyagi ügyeiért vagyonukkal felelő pénztárosnak és az ellenőrnek. Mint említet­tük a számadásokat a közgyűlés előtt a választmányi ülés elé terjesztették, ahol ismertették a gazdálkodásra vonatkozó ada­tokat. Számba vették a legutóbbi közgyűlés óta jött bevételeket és kiadásokat. (A gazdasági évet nem január elsejétől, hanem köz­gyűléstől közgyűlésig számították.) A pénztáros minden esetben elszámolt az egyesület készpénzvagyonával, amely a két világháború között a gyulai városi takarékpénztárban elhelyezett kamatozó összegekből, a tagdíjhátralékból és a kézipénztárban található pénzösszegből állt. A tagdíjhátralékot úgy tartották nyilván, hogy minden tagnak a tagdíj ellenében ún. nyomtatott nyugtát adtak és a ki nem váltott tagnyugták alapján tudták, ki van hátralékban. Jellemző, hogy a pénztárosok olyan lelkiis­meretes munkát végeztek, hogy sohasem volt szükség arra, hogy a pénztáros saját pénzéből fedezze az esetleges hiányt. 80 A közgyűlés feladata volt a következő évi költségvetés elfoga­dása is. Összeállítása a számvizsgálat megejtése után már meg­történt. A költségvetés bevételi oldalán túlnyomórészt a tagsági díjak szerepeltek, külön a női tagok által befizetendő összegek, a társulat birtokában lévő gépek, bútorok, evőeszközök kölcsönzési díjai, illetve a nem társulati tagok temetésén résztvevő fáklyások után, a szobor vagy a feszület kiviteléért járó pénzbeli térítések. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom