Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

Az plébániatemplomban tartott ünnepélyes zászlószentelési misén Göndöcs Benedek „zászlóatya" mondott gondolatokban gazdag szentbeszédet, melynek szövegét később nyomtatásban is megjelentette. A beszéd fő gondolatai megegyeznek a két évvel korábban, 1887. pünkösdjén a német földészek zászlószentelésén elmondottakkal, ezért ehelyütt a magyar földészekre vonatkozó részeket emeltük ki. Bevezető gondolata az ünnephez, Krisztus feltámadásának napjához kapcsolódott, utalva arra, hogy az Üdvözítőhöz hasonlóan keresztet hordoz minden ember. A kereszt jelvényével díszített zászló felszentelése előtt a kereszt jelentőségéről elmélkedett és itt is kiemelte annak fontosságát, hogy a magyar társulat zászlajára a Szentháromság, Szent István, Szent Vendel, Szent Antal, Szent Márk és Szent Péter képét festette. Ezzel hitet tett a társulat arról, hogy munkája sikerét Istentől veheti és a szentek közbenjárását kéri Isten áldásának elnyeréséért, „...e zászló alatt tömörülve legyetek álhatatosak a hitben, rendületlenek a reménységben, buzgók a szeretetben, ezen zászló alatt kérjetek Istentől bő termést szántóföldjeitekre, áldást családotokra, békességet embertársaitoknak, kegyelmet, üdvösséget lelketeknek" -buzdította a társulat tagjait, majd köszönetet mondott a közösségnek, hogy a zászlóatyasággal megtisztelte, végül áldást adott az ünneplőkre. A zászlószegek közül az elsőt Göndöcs Benedek helyezte el a zászlórúdon. Szegbeverési jelmondata: „Miatyánk, - add meg nekünk mindennapi kenyerünket!" volt. Akorabeli újságtudósítás szerint szeget vert még a zászlórúdba Jancsovics Pál megyei alispán, Dutkay Béla, Gyula város polgármestere és Wieland Károly városi rendőrkapitány, egy-egy jelmondat kíséretében. A zászlószentelés után Göndöcs Benedek adott díszebédet, majd este a választmányi ülésen elhatározott társas vacsorára került sor.

41 Az 1889 tavaszán felszentelt díszzászlót 1926. augusztusáig használta a magyar társulat. Ekkor Steigerwald János aranyozónál a régivel azonos új zászlót készíttettek 12 millió inflációs koronáért. A készítő a zászló kelméjét, a nemzeti színű szalagot és az aranyozással díszített kelmére applikált új festményeket adta. A zászlórúd és a merevítő vasszerkezet a régi maradt. A zászló