Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

majdnem egyidőben, 1717-ben már jó néhány mai református család ősei is Gyulán éltek.

7 A két felekezet tagjai városrész szerint is elkülönülve éltek a Magyarváros területén. A katolikusok a plébánia környékén és az ún. Benedekvárosban, a reformátusok ugyancsak a katolikus plébánia közelében, majd a város északi része felé, az ún. Újváros irányában terjeszkedtek.

8 A városrészek kialakulásában az etnikai, vallási különbségek mellett jelentős szerepe volt a helység természetföldrajzi adottságainak is. A városon keresztülfolyó Fehér-Körös és az abból kiágazó mellékágak miatt csak a magasabban fekvő területekre lehetett megtelepedni és ezek a vízfolyások természetes választóvonalat is képeztek. A Fehér-Körös vizét az 1855. évi árvíz után a városon kívül ásott csatorna segítségével kivezették a városból,

9 majd az egykori mellékágak feltöltése is fokozatosan megtörtént. Ezek a változások azonban a lakosság hagyományos megtelepedési rendszerét generálisan nem változtatták meg, még a két világháború közti időszakban sem. Gyula 1732-től Békés megye székhelye, egészen 1950-ig.

10 A megyeszékhely státust a város uradalmi központtá válása hozta meg, a helység közigazgatási statusa oppidum, vagyis uradalmi mezőváros, volt 1848 előtt. Előbb 1848-ban, majd az abszolutizmus időszakában, 1859-től rendezett tanácsú város lett.

11 A megyeszékhely a maga sajátos funkcióival, a megye többi településétől eltérően, itt több mint két évszázad alatt olyan infrastruktúrát hozott létre, amely messze kiemeli környezetéből a mai napig is. Gyula egészen a trianoni békeszerződésig virágzó vásárváros volt, itt cseréltek gazdát a hegyvidék és az Alföld jellemző termékei, állatállománya. A békediktátum életbelépése után a város elvesztette gazdasági hátterét, amelyet nem a mai Békés megye, hanem a szomszédos egykori Arad és Bihar megye községei képeztek.

12 A város egyik pillanatról a másikra eldugott határváros lett, amely állapot jelentősen meghatározta további sorsát, az ebből a helyzetből adódó hátrányokkal és később szerény előnyökkel együtt is. Gyula mint földesúri város uradalmi központ és megyeszékhely, mégis lakóinak többsége a földművelésből élt. Még a két háború közti időszak népszámlálásai is ezt mutatják. A város