Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - IV. Györke
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... megállapítja, hogy 1561-ben a falu területe puszta (deserta). 236 Karácsonyi J. több adatot említ, melyekből kitűnik, hogy több egymást követő birtokos igyekezete is hiábavalónak bizonyult a falu benépesítésére az 1550-es és 1560-as években. 237 A fejezet elején említett történeti vonatkozású kérdésre, hogy tudniillik van-e összefüggés Szentbenedek mint földrajzi helynév és a sokat emlegetett Gyulamonostora egyházához társított bencés befolyás között e vidéken, az eddigi kutatások természetesen nem adhattak konkrét választ. Az egyes szerzők különböző súlypontozású értékelései újabb történeti adatok hiányában - továbbra is csak feltételezések maradtak. Egyrészről az óvatosabb állásponttal találkozunk, mely szerint Szentbenedek neve egyszerűen csak a falu templomának védőszentjére utal, mások véleménye szerint viszont Szentbenedek neve a bencésnek vélt Gyulamonostora rendalapítójának nevét őrizte meg. 238 Későbbi írásaiban Implom J. is az utóbbi állásponton volt. 239 IV. Györké Implom Józsefnek a középkori falvak feltárásában mutatkozó tervszerűségét bizonyítja, hogy többek között az elpusztult Györké falu templomának felkutatását már 1934-ben és 1935-ben is célul tűzte ki. 240 Első lépésként 1934-ben sikerült a lelőhelyet azonosítania, 241 de az ásatással még mintegy két évet várnia kellett. Közvetlenül a szentbenedeki ásatást követően, még 1936-ban - valószínűleg szeptember 7-e és 12-e között - került sor azután a falu templomának feltárására. 242 Történetíróink is több helyen megemlékeztek korábban a téglás-köves györkehelyi dombról, melyet kincskeresők már sokszor megástak. Implom J. szerint Mogyoróssy J. úgy tudta, hogy a múlt század első felében találtak itt egy terméskőből és téglából épített "sírboltot" sok embercsonttal; ill. egy "keresztelő kutat" is, mely "több szegletű alakkal bírt és egy háromlábnyi magas oszlopot alkotott". 243 Haan Lajos tudomása szerint ezeket a XIX. század második felében találták, de Györké mellett Fövenyes leírásánál is felsorolta őket. 244 Úgy vélte, hogy a tetején bemélyített kerek homokkő oszlop szenteltvíztartó vagy "keresztelőkő" lehetett. Megemlíti viszont, hogy a sírbolt felett valószínűleg templom állt, s ehhez tartozhatott az oszlop is. 245 Implom Józsefnek már csak annyit sikerült kiderítenie, hogy az oszlop sokáig megvolt a Rácz-tanya udvarán mely a györkehelyi iskolával szemben, azelőtt Kempf József földjén feküdt -, de időközben elkallódott. A domb egy régebbi tulajdonosa, Bakó Imre a múlt század közepén szintén sok követ és téglát hordott innen a bonyhádi útba. 246 Pesty Frigyes gyűjtésében is szerepel "Gyürkehely" mint ahol láthatók a hajdan ott létezett falu romjai, az egyik dombosabb helyen pedig egy "erős épület" - hagyomány szerint templom alapfalai. 247 Implom J. ilyen előzmények után tárta fel, az akkor Béres Ferenc tulajdonában lévő 236 Uo. - Szentbenedeket a gyulai uradalom 1560. év urbáriumában is "desertae per Turcas"-ként említik. (Ld. GyO 327. 237 Karácsonyi 1896, II. 312. - A falu történetét tárgyalta még az idézetteken kívül Haan 1870, 132. ill. további adatokat közöl Krisíó 1967, 57., 67.; Uo 1981, 77., 84., 90.; Csípés 1976, 21.; Káldy-Nagy 1982, 54. 238 Karácsonyi uo. 311.; Gyula városképi... 1953, 48-49.; Pesiy 1983, 56. és 127. jgyz. - Gyulamonostora problémájához ld. Jankovich 1982,421-425. 239 Implom József: Gyulai városismertető (öt városnéző séta). Gyula 1968, 6.; Vb' 1973, 6. 240 Békés 1934. júl. 29. 1-2. oldal; Uo. 1935. jan. 3. 1. oldal. 241 BmL pm.i. 687/1926. itsz. csomagban 2707/1935. sz. irat. 242 Békés 1936. szept. 13. 3. oldal; Implom 1940, 51.; Gyula városképi... 1953, 48.; Banner 1959, 22.; Halmos 1960, 52. 243 Békés 1936. szept. 13. 3. oldal. 244 Ld. a 77. jegyzetet. 245 Haan 1870, 181., 204.; U3 1889, 435., 449. - Az egyes adatokat azonban meglehetősen összekeverte. 246 Ld. a 243. jegyzetet. 247 Pesty 1983, 55. - de ő a bizerei apátságot helyezte ide. Kiigazítását ld. Jankovich Dénestől uo. 125. jgyz. 52
