Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - III. Szentbenedek
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok. megoldások eredetét - a támaszéntmáriai ill. a Gellértegyházán és a BerettyóújfaluAndaházán feltárt templomok alapján - valószínűleg bizánci területen kell keresnünk. 216 Feltételezése a csengelei templomra vonatkoztatva azonban kétségtelenül ellentmondásba ütközött, s ennek feloldására tett javaslata sem problémamentes. Elismeri ugyanis, hogy a templom körüli temetőből csak XIII. századi vagy annál későbbi leletek kerültek elő, viszont ragaszkodik az alaprajzi megoldás e formájának egységesen korai keltezéséhez. Úgy véli tehát, hogy a templomot valószínűleg még 1241 előtt építhették, de a korai szakaszban nem temetkeztek köré, s erre csak a XIII. század végétől került sor. 217 Nehéz azonban elképzelni, hogy a templom felépítése nem vonta maga után mindjárt a temetkezések megkezdését is. A probléma annál inkább érdekes, mivel Szentbenedeken sincs eddig kora Árpád-kori sírmelléklet. Azt sem szabad viszont figyelmen kívül hagynunk, hogy az itteni feltárás korántsem volt olyan mértékű, mint Csengelén. A patkóíves típussal kapcsolatban más megközelítésből, ugyancsak a korai felbukkanás véleményére jutott később Parádi Nándor is. Szerinte a patkóíves szentély a XI. század közepén a körtemplomoknál is előfordul. 218 Az 1984-ben megjelent tanulmányában az eddigi eredményeket értékelve és tovább bővítve Pálóczi Horváth András igyekezett köztes mederbe terelni elsősorban az elterjedést érintő szélsőséges nézeteket. 219 Elfogadja a patkóíves szentélyű alaprajzi típus korai, XI. századi megjelenését, de jogosan hívja fel a figyelmet arra, hogy a már igencsak megnövekedett számú patkóíves templom ismerete sem elegendő az elterjedési folyamat rekonstruálásához. 220 E témához a szentbenedeki ásatások tanulsága alapján azt a megjegyzést fűzhetjük, hogy valószínűleg nem ez az egyetlen példa a pontatlan felmérésre. Itt elsősorban a régi ásatásokból ismertté vált félköríves templomalaprajzokra kell gondolnunk, hiszen a háború előtti ásatási módszereket tekintve nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy ezek egy része valójában patkóívvel zárult. A kutatástörténet eredményeit figyelembe véve ezek után a szentbenedeki templom alaprajzát és keltezését illetően a következő megállapításokat tehetjük. A legutóbbi feltárás egyértelműen bizonyította a szentély patkóíves kiképzését. Az egykori épület alaprajza rokonítható a szakirodalomban eddig idézett patkóíves szentélyzáródású templomok jó részével, de arányait s a szentély belső terének nyújtottságát tekintve pontos megfelelője nincsen - ez azonban nem is várható. Szerkezetileg mindenesetre pontosan illeszkedik a patkóíves szentélyű templomok sorába. Keltezése egyelőre bizonytalan, erről csupán annyit mondhatunk, hogy építése az Árpád-kor folyamán történt, sőt az újabb kutatások (korai dél-alföldi patkóíves csoport) egyáltalán nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy itt is XI. vagy XII. századi időpontra gondoljunk. Ezt néhány - bár más alaprajzi formákat képviselő, de földrajzilag igen közeli, s bizonyíthatóan korai templomépítkezés is megerősíti (pl. Gyula-Fövenyes, Gyula-Szeregyháza, Kardoskút-Hatablak, 221 Dombegyház-Vizesmonostor, 222 VésztőMágor, 223 Gerlamonostor, 224 Csökmő-Peterd 225 és valószínűleg Gyula-Györke 226 ). 216 Uo. 120. 89.jgyz. 217 Uo. 120. 218 Hall Imre - Parádi Nándor: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Fontes Arch. Hung. 1982, 20-22. 219 Pálóczi-Horválh 1984. 220 Uo. 127. 11. jgyz. - A teljesség kedvéért a kutatástörténeli részhez kívánkozik még Valter Ilona legutóbbi véleménye, melyben elfogadja a patkóíves szentélyű templomok XI-XII. századi csoportjának elkülönítését az Alföld déli részén, viszont a felvetődött esetleges bizánci eredet szerinte erősen megkérdőjelezhető. Vö. Valter Ilona: Középkori egyházi épületeink kutatása. In.: Középkori régészelünk újabb eredményei és időszerű feladatai. (Szerk. Fodor István, Selmeczi László) Budapest 1985, 330. - 1988 őszén feltártunk egy másik palkóíves szentélyzáródású falusi templomot is a Murony 25. sz. topográfiai lelőhelyen. 221 Méri 1964, 7-8. 222 Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 22. 1969, 57.; Juhász Irén: A vésztői Csolt-monoslor faragott kövei. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. Békéscsaba 1973, 123. 1. jgyz., ilö: Freilegung der Árpadenze it liehen Kirche in Dombegyház-Vizesmonostor. MFMÉ 1971-2. Szeged 1974, 183-186. 223 Uo 1980, 445. 224 Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 38. 1985, 98-99.; Jankovich 1991, 180-190. 225 Szatmári I. ásatása 1986, 1988. - Peterd 1330 körül már elpusztult falu lehetett. (Vö. Györffy 1987, 512.) 50
