Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - I. Szeregyháza

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... 2. ábra. Szeregyháza. A templom alaprajza Scherer 1938, 31. nyomán. A templom körüli temetőnek csak egy részét tárták fel. Az összesen 251 feltárt, bolygatatlan sír mellett - Implom József szerint - még mintegy nyolcvanat lehetett "megállapítani". A temető sírszámát egyébként 1000-1300-ra becsülte, s ennek alapján is arra a következtetésre jutott, hogy a falu hosszú időn keresztül lakott lehetett. A sírok a temető egyes részein több rétegben, az akkori felszíntől 20-70 cm mélyen jelentkeztek. A halottakat általában koporsó nélkül temették el, de találtak koporsószegeket is. Egy kettős sírt (a férfi jobbját a nő jobb kezére tették) "in situ" kiemeltek, és a múzeumban kiállítottak. Implom J. megfigyelése szerint a temetőben feltűnően kevés volt a felnőtt férfiak száma. Az egyik ilyen férfi koponyáján hatalmas kardvágás volt. A vágás körül forradás helyezkedett el, ami arra utalt, hogy a koponyadarabot kiemelték, majd a seb kitisztítása után visszahelyezték, s a férfi túlélte ezt a beavatkozást. A sírmellékletek közt igen sok volt a hajkarika (I. tábla 1-6, 8-9.),

46 ezüstgyűrú, bronz fülbevaló és karperec. A feltárt sírok egy részében a csontváz szájában vagy fogán pénzek is előfordultak. Közülük a legrégebbiek Szent László dénárjai, a legtöbb Könyves Kálmán idejéből való volt, de találtak XIII. századi pénzeket is (pl. IV. Béláét). A sírleletek tehát a XI-XIII. századból származtak, így koruk megegyezett a templom korával, s annak keltezését erősítették.

47 A falu pusztulását Implom József a tatárjáráshoz kötötte.

48 Az ásatás folytatását tervezte még 1933-ban, 1934-ben és 1935-ben is, de ez nem valósult meg.

49 sem olyan egyértelmű, mint ahogy azt pl. Sisa B. gondolja, ő ugyanis egyik munkájában a templom építési idejét határozottan a XI. századra teszi. (Vö. Sisa 1981, I. 39. II. tábla.) Ezenkívül téves következtetésekre vezethet az általa újraközölt templomalaprajz is. (Ld. uo.) Bár feltünteti, hogy ezt Scherertől vette át (ld. uo. II. 276.), de azon egyes részleteket indokolatlanul megváltoztatott. 46 Leltári számok a képek sorrendjében: 66.24.10., 66.24.5., 66.24.1., 66.24.3., 66.24.3., 66.24.7., 66.24.13., 66.24.15. Valamennyi, az alábbiakban is idézett leltári szám a gyulai Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményére vonatkozik. 47 Implom Józsefnek az itt említett templom körüli temetőre és az ebben előkerült leletekre vonatkozó megjegyzéseit ld. Békés 1933. nov. 19. 2. oldal; Uo. 1935. jan. 3. 1. oldal; BmH 1933. nov. 26. 4. oldal; Implom 1940, 50.; BmL 2707/1935. - Innen származó Árpád-kori pénzeket és S végű hajkarikákat említenek még: BMM Rég. Ad. 137/1959 ill. Fehér Géza - Ery Kinga - Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Leletkataszter. Budapest 1962, 38. 48 BmH 1933. nov. 26. 4. oldal. 49 Békés 1933. nov. 19. 2. oldal; Uo. 1935. jan. 3. 1. oldal; BmH 1933. nov. 26. 4. oldal; Implom József 1934. jún. 26án kelt levele (ld. BmL 687/1926-os csomagban 10029/1934. és uo. 2707/1935. sz. irat). - Hogy e lelőhely mennyire kedves volt számára, azt az is bizonyítja, hogy egy időben cikkeit Szeregyházy József néven publikálta. 15