Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - Bevezetés
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... említhetjük pl. Bálint Alajos, Csalog József, Garády Sándor, Leszih Andor, Sőregi János, Szabó Kálmán, Zoltai Lajos neve mellett, hiszen nem véletlenül sorolta fel Bálint Alajos Gyula vidékét is mint kutatott területet Szabó Kálmán könyvének ismertetése kapcsán.2° Ásatásainak eredménye azonban feldolgozatlanul maradt, holott szándéka volt ennek megírása. 21 E hiány, ma már mondhatjuk, pótolhatatlanná vált, mivel ásatási dokumentációi (ásatási naplók, feljegyzések, leltárak stb.) és a múzeum tárgyairól készített fotónegatívok teljesen megsemmisültek, a kiásott leletanyag pedig - amely a kecskeméti és a szentesi gyűjteménnyel a legjelentősebb volt az országban - szinte teljesen elpusztult, amikor a múzeum épületében 1944. okt. 6-a után katonai kórházat rendeztek be. 22 Implom József, miután 1947-ben a szovjet hadifogságból hazatért, már csak "mutatóba" tudott visszaszerezni néhány tárgyat. 23 Tervezte ugyan, hogy új térképen ismét jelöli a lelőhelyeket ill. elólról kezdi az ásató munkát, de 1950-től teljességgel és véglegesen megszakadt a múzeummal való kapcsolata. 24 Középkori lelőhelyeken végzett ásatásairól ma már csak a helyi lapok hasábjain főként a múzeumi munka ismertetése céljából - megjelent beszámolóiból, hivatalos jelentéseiből, különböző témájú műveiben fellelhető megjegyzéseiből ill. más szerzők utalásaiból értesülünk. 25 A leletanyag háborút átvészelt kicsiny részét az 50-es és 60-as években szétszórtan, teljesen rendszertelenül, kellő adatok hiányában általában Implom József ásatásairól elfeledkezve, s csupán a lelőhely (határrész vagy pedig csak a régi földtulajdonos nevének) feltüntetésével a gyulai múzeumban beleltározták. 26 Nem szabad azonban kizárnunk annak a lehetőségét sem, hogy ezeken kívül esetleg megmaradt még néhány olyan Implom-ásatásból származó tárgy is, amelyek mellől elveszett mindenféle feljegyzés, s ezeket később ismeretlen lelőhelyről származó darabokként leltározták be. Ezek azonosítása ma már lehetetlen. 27 Az alább összefoglalt szeregyházi, fövenyesi, szentbenedeki, györkei és szabadkai lelőhelyeken végzett régi ásatásokról rendelkezünk ugyan bizonyos ismeretanyaggal, de egy-két további lelőhely esetében még ez sem mondható el. Gyula-Farkas halmon pl. Árpád-kori temetőről, Ajtóson pedig egy 1934. évi ásatásról tudunk közelebbi információk nélkül. 28 Ezenfelül csak sejthetjük, hogy Implom J. 687/1926., MNM Rég. Ad. 51. Gy. L, BmL pm.i. 687/1926-os csomagban 2707/1935.) 20 Dolg. XIV (1938) 210. - Az Implom József munkájáról alkotott vélemények között olyan kritikával is találkozhatunk, amely szerint Implom József többet ártott a régészetnek, mint amennyit használt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ő is a korszak tudományosságának módszereivel végezte kutatásait, megítélni tehát csakis erről az alapról lehet. Igaz az a megállapítás is, hogy Implom József "a templom körüli temetkezések megmentésére nem sok gondot fordított". (Vö. Bakay Kornél: A középkori temetők feltárásának és értékelésének módszetanáról. In.: Középkori régészeti tudományos ülésszak (1970). Rég. Füz. Ser. II. 13. Budapest 1971, 31.) Erről szemtanúk visszaemlékezéseiből és a hitelesítő ásatások során magam is meggyőződtem (csak a koponyákat szedték fel, nyitva hagyták az árkokat stb.), de helyenként az "is kimutatható, hogy Implom József tisztában volt pl. az antropológiai anyag jelentőségével. (Vö. BmH 1933. nov. 26. 4. oldal; Uo. 1934. júl. 26. 2. oldal; BmL pm.i. 687/1926-os csomagban 2707/1935 Fövenyesnél.) 2 * implom 1940, 62. - 1948-ban Párducz Mihály is felkérte, hogy írjon cikket a múzeum középkori templom-ásatásairól a FA 1949. évi tervezett kötetébe. (Vö. EFM it. 31/1948.) 22 EFM it. 14/1947, 16/1948, 31/1-1948, 64-a/1948, 13/1949, 30/1950; BinL 3452/1948; Lükó' Gábor: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum. In.: Magyar Múzeumok 1945-1955. Budapest 1955, 100.; Banner 1959, 23.; Halmos 1960, 52. 23 BmL pm.i. 15873/1947, 25563/1947; BmL 5473/1948; EFM it. 9/1947, 27/1948, 29/1948; Dankó 1980, 228. 10. «BmL 3452/1948; EFM it. 16/1948, 64-a/1948; MFM Rég. Ad. 342-76. 7. oldal. - Az elveszett térképhez ld. BmL 687/1926 alatt a 16249/29. sz. ill. a 4549/1935. sz. iratot. Az Implom József által említett korábbi térkép (vö. Implom 1940,43-44.) is elveszett a levéltárból. (Helye: a 687/1926-os csomagban 1436/26 vagy 1779/26 sz. alatt.) Mogyoróssy J. és Haan L. topográfiai térképét említi még Banner János is. (Vö. Banner János: Az Erkel Ferenc Múzeum legrégibb ritkaságai. In.: A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyve. Gyula 1960, 29.) 25 Az általa feltárt templomok alaprajzainak ismerete pl. csak annak köszönhető, hogy ezeket Scherer F. felhasználhatta, s készülő monográfiájában közzétehette. (Vö. Scher er 1938, 23. ill. 31., 35., 39., 4L, 50-51. o. közt.) 2 ° A tárgyaknak az Imploin-féle leletanyaggal való azonosságára a Békés megyei topográfia munkálatai során Jankovich Dénes hívta fel a figyelmemet. 27 A gyulai múzeum régészeti raktárának átnézése során találtam olyan - leltári számmal ellátott - edénytöredékeket is, amelyek biztosan Implom József szerzeményei, de nem szerepelnek a leltári könyvekben. (A középkori edénytöredékek leltári számai: 67.315 - 67.324., 67.335., 80.29.1-12., 80.34.1-4.) Mellettük Implom J. kézírásával három cédula is található, de mindegyiken más-más lelőhely szerepel, így azonosítani ezeket sem lehet már. 28 Implom 1940, 50. o. 5. jgyz. és 52. o. ill. Scherer 1938, 34. o. 2. jgyz. (1931-et írva); Halmos 1960, 55. - Ajtóson középkori objektumok (köztük templom) helyét is feltérképezték korábban. (Ld. Haan Lajos: Dürer Albert családi 12
