Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - II. A gyulai vár és palánkja a török korban - 3. A palánkvár

Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán természetesen Mirandola 1562. évi alaprajzán is ott szerepel a 4 bástyás külsd vár. A visszafoglalás után készült felméréseket Mirandola rajzával összevetve a következőket állapíthatjuk meg. A vár DK-i oldalán, a belső vizesárok keleti partján lévő kis bástyát elbontották, de a tervezett nagy bástyát nem építették meg. Porthen Fülöp Jakab felmérésén a huszárvár DNy-i oldalán kettő, déli sarkán pedig egy bástyát ábrázolt, mégpedig az eredeti, 1562. évi alaprajzi elrendezésben. Rosenfeld 27 évvel később készült rajzán a huszárvár nyugati és déli sarkán ugrik ki egy-egy olasz bástya, a közbülső falon lévő bástyát ő már csak mint egy erősebb kiszögellést ábrázolta. A belső várhoz hasonlóan a külső várban is lemértük a vár sarkainak az olaszbástyák sarkaitól való távolságát.

75 A mérések alapján bizonyosnak tekinthetjük, hogy a huszárvárat az 1564-66. között eltelt időszakban Kerecsényi László már nem tudta lényegesen kibővíteni, bár nyilvánvaló, hogy ennek a munkának is nekifogtak.

76 A külső vár nyugati bástyája valóban, a tervezettnek megfelelően 50 méterrel kijjebb került az 1562. évi állapothoz képest. A déli sarok olaszbástyája pontosan ott maradt, ahol 1562-ben állott, a DNy-i oldal középső bástyáján pedig kisebb bővítést végeztek, de a tervezettel ellentétben nem szüntették meg. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Porthen ezredes 1695. évi felmérésén a huszárvár DNy-i - D-i oldala semmiféle változást nem mutat az 1562. évi felméréshez képest. A huszárváron Kerecsényi csak kisebb változtatást tudott végrehajtani, többre valószínűleg már nem maradt ideje. Mivel az új nyugati bástya a Mirandola által tervezett kibővítés szerint épült meg, bizonyosnak kell tekintenünk, hogy a huszárvár kis mértékű megnagyobbítása sem a törökök palánképítő tevékenységének eredményeképpen jött létre. Ha a fent elemzett felméréseket összehasonlítjuk egymással, még egy igen jelentős különbséget láthatunk a XVI. század közepén, illetve a XVII. század végén készüít rajzok között. Mirandola felmérésén, sőt kibővítési tervén is a palánkvár bejárata a DNy-i oldalon nyílott. Ezzel szemben^a visszafoglalás után készült rajzokon a bejáratot, illetve az itt felépített kaputornyot az ÉNy-i oldalon, a mai helyén ábrázolták. Kérdéses azonban - és okleveles adatok híján valószínűleg csak ásatással lesz eldönthető -, hogy a bejáratot mikor helyezték át az ENy-i oldalra, illetőleg mikor építették fel a ma is meglévő kaputornyot. Anélkül, hogy Matthias Zündt 1566. évi - a fentiekben már említett felmérésének a megérdemeltnél nagyobb topográfiai hitelességet tulajdonítanánk, meg keli említenünk, hogy az ő rajzán a palánkvár bejárata még DNy-ról, a külső várban felállított ágyúállás mellől nyílott (XX. tábla 2. kép). Mivel Zündt rajzán több dolgot is helyesen ábrázolt, például a vár belső tagolódását (fallal körülvett belső várépítmény, közepén vizesárok, külső vár a pontos helyére berajzolt ágyúállással), valamint a vár és az egyes városrészek egymáshoz viszonyított helyzetét, pontosan ismerte a XVI. századi város legjellegzetesebb épületeit, ezért a külső vár bejáratának általa meghatározott helyét is a végső következtetések levonásakor figyelembe kell vennünk. Mivel a török foglalás előtti ábrázolások egyértelműen a DNy-i oldalra teszik a bejáratot, a visszafoglalás utáni felmérések pedig következetesen az ENy-i oldalra, igen valószínűnek kell tartanunk, hogy a bejárat helyét a török korban változtatták meg és ekkor építették a ma is álló kaputornyot. Annyi bizonyos, hogy a torony 1664-ben, Evlia Cselebi ittjártakor már állott.

77 ,5 Az 1. sz. palánkvárban a vár nyugati sarkának és a külső vár nyugati bástyájának lávolsága 240 méter, a 2. sz. palánkvárban 298 motor, Roscnleld felmérésén 292 méter. A déli sarok olaszbástyájának és a vár déli sarkának a távolsága az I. sz. palánkvárban 200 méter, a 2. sz. palánkvárban 300 méter, Rosenfeld felmó»ésén szintén 200 méter. A DNy-i oldal bástyájának távolsága a vár déli sarkától az 1. sz. palánkban 250 méter, (a 2. sz. palánkban, tehát Mirandola tervezett megnagyobbításában ez a bástya megszűnt volna), a Rosenfeld-féle felmérésen 230 méter. Az 1. sz. palánkvár teljes hossza 340 méter, a 2. sz palánké 360 méter volt, és pontosan ugyanekkora Rosonleld felmérésén is. A vár szélessége 81, 118, illetve végül is 84 méter lett. 76 Az okleveles adatok még 1566. tavaszán is komoly erődítési munkálatokról szólnak, ezek pedig a királyi biztosok 1564. évi jelenlése alapján már csak a külső várban folyhattak. Vo. GyO. 413. 77 Karácson 1908, 228. Ugyancsak a torony török kori voltára utal, hogy belül, a kapubejárai két oldalán egy-egy szamárhálíves ülőfülke látható. A kérdést biztosan csak gondus falkutatás és ásatás döntheti el. 116