Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - II. A gyulai vár és palánkja a török korban - 3. A palánkvár

Gerelyes Ibolya: Tűrök építkezések Gyulán távolságú.

72 A mérések alapján egyértelmű, hogy ha nem is egészen a tervezett módon és mértékben, de nagyjából mégis Mirandola tervei alapján végrehajtották a vár megerősítését és megnagyobbítása!. Márpedig, ha az átépítések Mirandola tervei alapján készültek, akkor ez csak Kerecsényi László idejében, még a török foglalás előtt történhetett. 5. ábra. Az 1566 előtt épült, valamint a török kori palánk részlete. Nehezebb helyzetben vagyunk, ha a külsó váron történt átalakítások mértékét akarjuk megítélni. Az 1564. évi jelentés szerint a huszárvár bástyái ekkor még nem készültek el.

73 Valószínűleg az új és megerősített bástyákról és palánkról van szó, hiszen a gyulai vár előváráról, vagy külső váráról már 1529-ben említést tesznek forrásaink,

74 és ll- Az alábbi számadatok kerekített értékek, nagyságrendileg azonban jó tájékoztatást nyújtanak. Ezek szerint: a vár északi sarkának és az északi olaszbástya sarkának távolsága a Mirandola által 1562-ben késznek rajzolt - a továbbiakban 1. sz. - palánkvárban 57 méter volt, a Mirandola állal tervezett - a továbbiakban 2. sz. - palánkvárban 84 méter, és pontosan ugyanannyi, vagyis szintén 84 méter Rosenfeld felmérésén is. A vár keleti sarkának és a keleti olaszbástya sarkának a távolsága az 1. sz. palánkvárban 54 méter, a 2. sz. palánkvárban 115 méter, Rosenfeld felmérésén 96 méter. Az ÉNy-i oldal bástyájának távolsága a vár nyugati sarkától az 1. sz. palánkvárban 65 méter, a 2. sz. palánkvárban 82 méter, Rosenfeld felmérésén 72 méter. 73 GyO. 388., Sclierer 1938, 185-187. A Gyula várát ekkor ostromló Czibak Imre már az első nap elfoglalta és felégette az elóvárat. Ezek szerint feltételezhetjük, hogy komolyabb védmű a külső várat ekkoriban még nem védte. Vö. GyO. 160. 115