Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - V. Szabadka
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... Leírásokból ismerjük - de csak hozzávetőlegesen - ezenkívül a 10. sír leletanyagát, amely a nyaktól a medencéig elhelyezkedő szokványos párizsikapocs-párokból, a medencetájon teljesen elrozsdásodott vascsatból, bársony alapon félgömb alakú csipkés díszítésű pártából ill. a mellcsont felett előkerült, a váz irányában fekvő, s a mellen keresztben lévő "fonálszálas szalagféle korhadék"-ra rávarrott, 4,2 cm hosszú, bronzból készült övmerevítőből állt. 288 Implom József 1937. évi - középkori sírok feltárását eredményező - szabadkai ásatásának pontos helyét a legalaposabb nyomozással sem tudtuk azonosítani. 289 Megtaláltuk ugyan Vidó János egykori tanyájának helyét, de a környék régészeti terepbejárása után bizonyossá vált, hogy Vidó Jánosnak a tanyától távolabb eső bérelt földje lehetett, mert középkori faluhelyre csak az egykori tanyától több száz méternyire D-re bukkantunk. Elképzelhetetlen tehát, hogy Implom J. a középkori sírokat a Vidótanya mellett találta. A faluhelyen viszont ezek helyét egyéb támpontok hiányában lehetetlen meghatározni. A középkori település Gyulától DNy-ra, a Szabadka-dúlő vasútra támaszkodó Ny-i végében, a már elbontott Kétegyházi-tanyák nevű vasúti megálló épületének helyétől Era található (22. ábra). Ezen a területen halad nagyjából K-Ny-i irányban az egykori Szabadkai-ér még napjainkban is vizenyős, nádas medre, amely itt egy D-i kanyarulatot ír le. Ennek E-i és D-i partját szabálytalan alakú dombhátak kísérik, melyeken őskori, szarmata, avar, Árpád-kori és késő középkori cserepek gyűjthetők. Az északi parton lévő lelőhely kiterjedése 700 x 300 méteres, a délin lévőké pedig 200 x 100, 550 x 300 és 800 x 150 méteres körzetben állapítható meg. A középkori leletanyag előfordulását és megoszlását tekintve kétségtelen, hogy e négy lelőhely egyazon faluhoz tartozott. A falut az oklevelekben említett, s Karácsonyi János által erre a területre lokalizált Boldogfalvával azonosíthatjuk. 290 A helynek valószínűleg nem csak a mai jellegzetessége az, hogy szinte minden irányból megközelíthetetlen. Körülötte hatalmas szikes, vizenyős legelők terülnek el, az idevezető földutak egy-egy kisebb eső után is hetekig járhatatlanokká válnak. Éppen ezért ma is csak a lelőhelyek dombhátjai művelhetők. A középkori cserepek (XIII. tábla 1-10.) 291 a három legnagyobb lelőhelyen intenzíven jelentkeznek, de az északi parton az is megfigyelhető, hogy néhány világosszürke színű, egykorú házra utaló foltban feltűnően sűrűsödnek. A korábbi felszíni megfigyelések ellenőrzését szinte lehetetlenné tevő gabonatarlón 1986. augusztus 5-én itt végzett egynapos szondázó ásatásunk azonban negatív eredménnyel végződött. 292 Több szerencsével jártunk viszont az 1987-ben végzett terepjárásunk alkalmával, mert ekkor sikerült a középkori falu templomának helyét egyértelműen meghatározni. 293 Ez a déli parton, egy körte formájú, középső részén kissé kiemelkedő dombháton található. Erre utal a dombnak a Szabadkai-ér felőli magasabb szélén megfigyelhető határozott körvonalú, világossárga agyagos folt, benne az igen sok habarcsos tégla és számos kiszántott sír. 288 Implom József levele Bálint Alajosnak: Csongrád Megyei Levéltár (Szeged), Vili. 16. (A Szegedi Tudomáiiyegyetein Régiségtudományi Intézetének iratai. 600/1938-39. sz. irat.) A pária és az övmerevítő fényképe megtalálható Bálint Alajos tárgykartonjain. (BMM Rég. Ad. 2009/1988.) Leírásukat és párhuzamaikat ld. Báliul 1938, 148. és Vő 1939, 156. Az övmerevítő rajzát Implom József levelén kívül megtaláljuk még az EFM it. 46-1939. sz. iratában is. 289 Szatmári I. jelentése: BMM Rég. Ad. 1835/1986. 29 ^ Ld. a 298-304. jegyzeteket. - A falu azonosításához biztos hátteret természetesen csak a kiterjedtebb régészeti topográfia adhat majd. 291 Ltsz.: 86.5.6., 86.5.9-14., 86.30.2. 292 MNM Rég. Ad. XIII. 157/1987; BMM Rég. Ad. 1990/1987; EFM Ad. 1160-87. 293 Szatmári I. jelentése: BMM Rég. Ad. 2005/1987. 63
