Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - III. Szentbenedek
Szál márt Imre: Középkori falusi templomok. XIII. századtól a XVI. századig használták. 183 Pénz csak a 15. sír földjéből, a láb feletti nyomban került elő: három jó állapotban lévó, átlyukasztott dénár a XVI. század elejéről. 184 A leletanyag máig megmaradt részében található ezenkívül: az 1. sírból egy övhöz tartozó, bronzhuzalból hajlított készségakasztó és egy bronzból préselt, átlyukasztott kerek övdísz (I. tábla 10-11.); 185 a 2. sz. gyermeksír fejéről legalább 7 db préselt, több helyen átfúrt, középen pontokból álló stilizált virággal és gyöngykörrel ékesített pártadísz (I. tábla 7a-e.); 186 a 13. sírból pedig egy középkori edényperem darabja és néhány bronztöredék. 187 Bálint Alajos tárgykartonjainak jóvoltából fényképről ismerünk továbbá egy lemezén nyolc tagból álló gótikus I betűsorral díszített, trapéz alakú csattesttel rendelkező övcsatot; egy másik csatkarikát, melyet bronzhuzallal sűrűn körültekercseltek; egy 35 x 30 mm nagyságú, mélyített levélalakkal díszített, középen átfúrt, gótbetűs ("...ie" végződésű) felirattal ellátott kettős lemezű szíjbujtatót; szegecsekkel felerősített 4 db övlemezt ill. egy harmadik, ugyancsak lemezes, de téglalap alakú csattesttel rendelkező övcsatot. Az utóbbi kivételével - amely a 9. sírból származott - valamennyi a 7. sírból került eló. 188 Az 1936. évi ásatás tehát felderítette az egykori Szentbenedek falu helyét, s bizonyította azt a korábbi feltételezést, hogy a településnek - nevéből következtetve templommal is kellett rendelkeznie. 189 Ennek alaprajzát, építési periódusait többékevésbé tisztázták, a feltárt sírok és mellékletek segítségével korát és használatának időtartamát meghatározták. A régi megállapítások mérlegelése és a megmaradt ismeretanyag bővítése azonban elkerülhetetlenné tette a szentbenedeki templom újrafeltárását. Az 1936. évi ásatás helyének azonosításában az a Mundruczó György volt segítségünkre 1985 tavaszán, akinek nevét már Implom József is említette a korabeli újságcikkeiben. 19 ° A lelőhely Gyulától DNy-ra, a Szentbenedek-dűlő E-i szélén, a Békéscsabai ÁG II. sz. telepétől ÉK-re található. Ezen a részen egy ENy-DK-i irányú, széles és a felszínből csak kissé kiemelkedő, mindkét hosszanti oldalán egykori vízmederrel vagy vízállásos területekkel határolt dombhát^ húzódik, melynek középső szakaszán kb. 600 x 400 méteres körzetben előforduló Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek mutatják az elpusztult falu kiterjedését. A falu ÉK-i szélének nagyjából a közepén halványsárga foltban elvétve megfigyelhető embercsontok és középkori tégladarabok jelezték a templom helyét (12. ábra). 191 183 Békés 1936. szept. 13. 3. oldal. 184 Uo. - Ltsz.: 66.22.6. Implom József mindhármat II. Ulászló korához kötötte, de a legutóbbi meghatározás szerint csak az egyik sorolható biztosan ide (CNH II. 278 C, Huszár 812.), míg a második II. Lajos (CNH II. 306 A, Huszár 841.), a harmadik pedig a kettő közül valamelyik uralkodó denárának korabeli hamisítványa. Valószínűleg ezeket az érmeket említik egy későbbi jelentésben is. (Ld. BMM Rég. Ad. 137/1959) 185 Ltsz.: 66.22.1-2. - Ugyancsak az 1. sírhoz tartozott még egy gótikus "I" betűsorral díszített csatlemez is. (Vö. Bálint 1938, 149.) 186 Ltsz.: 66.22.3. - Ide tartozott még két párizsi kapocspár. (Ld. Bálint Alajos tárgykartonjait: BMM Rég. Ad. 2009/1988.) Ltsz.: 66.22.4. ill. 66.22.5. - Az utóbbit a leltárkönyv darabokra tört pecsétgyűrűnek határozza meg, de ezt megállapítani már nem lehet. 188 Ld. a 108. jegyzetet. 189 Ld. a 174. jegyzetet. 190 Szatmári I. jelentése: BMM Rég. Ad. 1830/1986. és Id. a 177. jegyzetet. 191 Az 1985. évi ásatást közeli tereppontok hiányában itt is Boldog Ferenc volt szíves bemérni. 43
