Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - III. Szentbenedek

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... 11. ábra. Szentbenedek. A templom alaprajza Scherer 1938, 39. nyomán. A templom ránk maradt alaprajza (11. ábra)

178 az eredeti épület későbbi kibővítésére utal. Eszerint az első, korai templom kicsiny (H: kb. 10,5 m, Sz: kb. 6 m) egyhajós, románkori falusi templom képét mutatja, amelynek szentélyrésze az E-i fal felé eltolódik, s kívül félköríves, belül viszont szabálytalan patkóívvel csatlakozik a hajóhoz.

179 Később ezt a templomot Ny-i irányban az eredeti falszélességnél keskenyebb falakkal megtoldották, s a bővítmény négy sarkán támpilléreket emeltek. A templom teljes hossza így kb. 17 m, szélessége pedig kb. 7,5 m lett. Implom J. véleménye szerint a bővítésre nem sokkal az első templom felépítése után kerülhetett sor. Állítása bizonyítékául az a megfigyelése szolgált, hogy az alapfal építési módja mindkét részen azonos volt: a kb. egy méter mélyen kiásott alap alján döngölt sárgaföld rétegre egy sor téglát raktak, erre 5-10 cm-es ugyancsak alaposan ledöngölt földréteg került, majd ennek tetejét habarccsal öntötték le, melyre ismét újabb téglasort tettek. A téglasorra újabb földréteget, erre pedig habarcs nélküli téglasort helyeztek, s így haladtak fölfelé.

180 Implom József a templom építésének és későbbi átalakításának időpontját is a XIII. század közepére tette. Véleménye szerint az eredeti templomot valószínűleg közvetlenül a tatárjárást megelőző íclőben, míg a bővítést - éppen a "megegyező" falazás alapján - nem sokkal azt követően építhették. Az épület létének felső időhatárát ugyanakkor a történeti adatokból következtetve a török Gyulán történő berendezkedéséhez kötötte, s úgy gondolta, hogy a templom építőköveit (tégláit) a várfalak ja vitására hordták el.

181 A templom körüli temetöböl nem sok, de legalább 15 sírt tártak fel.

182 A többszörös rátemetkezés (4-5 réteg) miatt bolygatatlan sírt nem is találtak. A mellékletek szegényesek voltak, de Implom J. szerint így is megállapítható volt, hogy a temetőt a 178 Közli még Sisa 1981,

1.48. XI. tábla. 17

^ A tapasztalatok alapján úgy. tűnik, általános érvényű követelmény, hogy a szentélykiképzés ábrázolásának ilyen (és az ehhez hasonló) sajátos jegyeket mutató formáját - bizonyító erejű adatok, s megfelelő dokumentáció hiányában mindenképpen fenntartásokkal szabad csak kezelni. Különösen a régi ásatások esetében valószínű ugyanis, hogy azok csupán pontatlan rajzolás - esetleg felületes bontás - eredményei. (Ld. Kovalovszki 1965, 176.) 180 Békés 1936. aug. 23. 1-2. oldal; Uo. 1936. szept. 13. 3. oldal. - A gyulai múzeum leltárkönyvében 55.1.1. ltsz. alatt szerepel a templom alapjából származó 4 db tégla. Méretük 30 x 17 x 5 cm volt. Nem találtam meg őket. Meg kell itt azt is említeni, hogy alább, az 1985-1986. évben végzett hitelesítő ásatás eredményeit összefoglaló részben látni fogjuk, az újabb megfigyelések nem támasztják alá teljes mértékben az alapozásra vonatkozó korábbi megállapításokat. Emellett az idézett két újságcikk leírásai sem egyértelműek az alapozás bizonyos részleteit illetően. 181 Uo. *°2 Uo. ill. a leltárkönyvi bejegyzések alapján. 42