Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - II. Fövenyes
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok. II. Fövenyes A gyulai ferences és a szeregyházi után a harmadik templomot Implom József 1934ben tárta fel Gyula Fövenyes nevű határrészén. A területet - határeltolódások miatt - ma már inkább Pejrétnek nevezik. A középkorban elpusztult Fövenyes falu neve fennmaradt, igaz ferdített alakban, Békéscsaba fényesi külterületének nevében is. 76 Az egykori településre vonatkozó megmaradt történeti adatokat a múlt századi monográfusok meglehetősen jól összegyűjtötték, de a falu pontos helyének meghatározásával egyikük sem foglalkozott. 77 Implom J. ásatását megelőzően a fent említett területen húzódó egyik nagy kiterjedésű, lapos homokdombon a Ballá család már szedett ki a földből termésköveket és sírokat, mert azok akadályozták a szántást. 1934 tavaszán, a Balla-féle föld egy részén az akkori birtokos, Csöke György, homokásáskor ismét csontvázakra bukkant. Ezután került sor az ásatásra. 78 Már az első napon előkerült egy 9 méter széles templom homlokzati része. Hosszából július 26-ig 7 métert sikerült feltárniuk. Az ekkor megjelent egyik újságcikkében Implom J. azt is megjegyezte, hogy szerinte a falaknak kb. 2/3 része még a szomszédos kukoricatábla alatt húzódik, melyhez csak az ősz folyamán lehet hozzáférni. 79 Huszonhatodikáig tehát a szentélyrészen valószínűleg még nem ástak. Ezt az ekkor megjelent mindkét cikke bizonyítja, hiszen ezekben csak késő középkori sírokról számolt be, s a templomot ezek alapján tartotta egyidősnek a törökzugi ferences templommal és kolostorral. Pusztulását is ahhoz hasonlóan, a XVI. század közepére tette. 80 A három nappal később utcákra kerülő lapokban viszont egészen másként értelmezte az ásatás addigi eredményeit: "A templom elejének alakjából ... máris arra lehet következtetni, hogy a templom régebbi, mint a körülötte lévő XV-XVI. századbeli temető... . Erre mutat egy homokkőből faragott egyszerűbb oszlopfő és egy nagy relief darabja, amely valamelyik szent vagy apostol arcát ábrázolhatja román stílusra valló technikával... . Minden jel tehát arra mutat, hogy a fövenyesi templom melletti temető a törökzugi templommal és kolostorral egyidejű, vagyis a XV-XVI. századból való, viszont maga a templom a szeregyházi Árpád-házi királyok korabeli templommal lehet egyidős." 81 Két körülmény erősíti ezt meg szerinte. Az egyik az, hogy a templom körüli temető többrétegűsége - ami a temető huzamosabb ideig való használatára is utal következtében fordulhatott elő az, hogy későbbi sírok ásásával tönkretették a korábbiakat, és így találhatták meg a templom közelében azt az állkapcsot, melynek fogai között egy Árpád-kori dénár volt, s ez szintén arra utalt, hogy a templom körül a késő középkoriaknál korábbi síroknak is kellett lenniük. Ezt tette bizonyossá a másik körülmény, nevezetesen az, hogy e "korábbi temetőnek" hat bolygatatlan sírját sikerült a templom körüli temető DK-i szélén feltárni, amelyek mindegyikét a szájra (fogra) tett XI. századi pénz keltezett. 82 Az említett reliefről (XVI. tábla 1. kép) még két adatunk van. Az egyik szerint ez "egy hosszú hajú, összeráncolt homlokú, borotvált arcú, életnagyságúnál nagyobb emberarcot ábrázol", a másik ezt kiegészíti még azzal, hogy magassága az 1 métert is meghaladta, s a templom alapjába volt befalazva. 83 Ez utóbbi állítás magában hordozza a 76 Haan 1870, 179.; Uo 1889, 405. 7*7 Haan L. Fövenyes helyét Siórétre tette, pedig ott Györké volt. Tévedésének oka, hogy a györkehelyi dombon előkerült leleteket Fövenyes leírásánál is felsorolta. (Ld. Györkénél ill. Haan 1870, 181., 204.; US 1889, 411.) 78 Békés 1934. júl. 26.2. oldal. 79 Uo. (csütörtök) 80 Uo., BmH 1934. júl. 26. 2. oldal. 81 Békés 1934. júl. 29. 1-2. oldal (vasárnap). 82 Uo. 83 Implom József 1935. febr. 10-én kelt jelentése a Gyulai Városi Múzeum 1934. évi működéséről (ld. BmL pm.i. 23
