Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

IV. Fejezet. A reformátusok a város újratelepülése és az abszolutista kormányzás korában (1695-1791)

A debreceni kollégium diáknévsoraiban négy olyan, XVIII. századi tanulóra bukkantunk, aki Gyulán végezte alsófokú iskoláit: Sukorói János (1751), Fábián István (1762), Barta Gergely (1782), (ő a Komárom megyei Ácsra ment rektornak) és Tóth András (1788). Esetleges külországi tanulmányaikat nem sikerült követni.

42 A felekezeti érintkezések érzékeny pontját képezték a vallásilag vegyes házasságok és az azokból született gyermekek vallása. Rutheni János katolikus plébános 1739-ben följelentette a hatóságnál Almásy Márton alispán református özvegyét, mert leányait református istentiszteletre járatta. Az özvegy bizonyára a szülők neme után öröklődő vallás tradícióját ápolta, amivel szemben az ellenreformációs törvények a vegyes házasságból születettek kizárólagos katolikusságát írták elő. Az anyát először figyelmeztették, aztán pénzbírságot róttak ki rá, majd elvették tőle leányait és Nagyváradon katolikus családhoz kényszerítették őket. Onnan hamarosan hazaszöktek, mire a vármegye parancsára apai nagybátyjukhoz kerültek Heves megyébe, ahol végül katolizáltak.

43 Az érvényben lévő rendelkezések a protestánsoknak előírták a katolikus ünnepek megtartását. A katolikus plébánostól kellett felmentést kérni, ha ilyenkor sürgős mezei munka akadt. A céhek csak katolikus mestereket akartak maguk közé venni, pedig például 1767-ben a gyulai református és görögkeleti csizmadiák is szerettek volna céhtagokká válni.

44 Gyulán a XVIII. század legsúlyosabb vallási konfliktusa Bicskei Szőke István prédikátorhoz fűződik. A szolgabíró 1774-ben följelentette, mert az egyházfegyelmet érvényesítve, kiprédikálta és úrvacsorától eltiltotta azt a református éjjeli őrt, aki katolikus módon énekelve, Szűz Mária dicséretét is kiáltozva, járkált éjszaka. A lelkészt 1775-ben királyi parancsra megfosztották állásától.

45 Utaltunk arra a helytartótanácsi rendeletre, amely a vármegyét a protestánsokat ellenőrző katolikus főpapok támogatására szólította föl. Ellenőrzésre általában akkor került sor, amikor a püspök vagy a főesperes az egyházmegye plébániáit vizitálta (ugyanezt sokáig tiltották a protestánsoknak). A látogatások szabálytalan időközökben zajlottak le. Csupán kettőről maradt följegyzés, mely a reformátusokat érintette. Alapy János katolikus főesperes 1754-ben látogatta meg a megyebeli protestáns egyházakat. A bábakeresztelésről támadt nézeteltérése a prédikátorokkal, ami különben visszatérő tárgya volt a dogmatikai vitáknak. Az 1788. szeptember 13-án Gyulán vizitáló Kalatay Xavér Ferenc nagyváradi római katolikus püspök megidézte Micskei Nagy Istvánt, a 42 Thury Etele i. m. II. 263-, 367., 4l6., 432. 43 Scherer I. 327.; Haan Lajos i. m. 1884/1885. 133-134. 44 Scherer I. 319-, 327. 45 BML Megyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek IV. A. 1. a. 13- 269. o. 120. sz.; Scherer I. 327.