Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

zugi lakótelep építésének tereprendezési munkálatai során előkerült falma­radványok nyomán 1971-ben végzett leletmentő ásatás nagyméretű középko­ri épület helyét tárta föl (50 m hosszú, 18,5 m széles), melyről a munkát végző régész, Kovács László azt sejtette, hogy az 1313-ban említett Gyulamonostorá­ra bukkant. A hitelesítő 1978-79-i ásatással Jankovich B. Dénes összesen hat építési szakaszt (három román, egy átmeneti, két gótikus stílusú) állapított meg. Véleménye szerint a középkori plébániatemplom romjai kerültek elő. 65 Az ásatás egyik föltűnő eredménye az alapfalak egy részének teljes hiánya volt. Ezeket kiszedték. Kérdés, mikor. Ha elfogadjuk Jankovich föltevését, ak­kor az is valószínűvé válik, hogy az 1540-es évek elejétől, amikor már fel­tehetően nem volt betöltve a városi plébánia, itt is tarthattak lutheránus isten­tiszteletet. Mágócsy várkapitánysága alatt védelmi célra fölhasználandó, el­bontották az eddig azonosítatlan helyen álló Szent Móric kápolnát. Mágócsy kérte, talán megkezdte a plébánia- és a ferences templom tornyainak a lebon­tását is. Elképzelhető, hogy anyagnyerés mellett azért, mert azok - különösen a részben cölöpökre alapozott előbbi - rossz állapotban lehettek a vizes talaj miatt. Kerecsényi 156l-ben kérte két templom feltehetően ugyancsak erődí­tési célú lebontásának jóváhagyását. Nem tudjuk, megtörtént-e, de az sem bizonyos, hogy ezúttal a Mágócsy által elkezdett bontást fejezték volna be. 66 A gyulai belsővár külső falain ma is láthatók utólag/beépített faragott kövek, szintén kivehető lerombolt vagy leomlott fölső falszakaszok pótlása. A törö­kök környékbeli templomok falait szintén felhasználták erődítés céljából és más építkezéshez. 67 Az 1566-i ostrom után komoly helyreállítási munkálatokat kellett elvégezni. Lehetséges a középkori plébánia alapfalig történő kiterme­lése török parancsra is. Mindez azonban nem több találgatásnál. Magam a nagyméretű plébánia maradványainak eltűnését inkább a XVI. század utolsó harmadára teszem, mint későbbre. Ugyanis semmi sem tanúskodik arról, hogy a hódoltság után újjáéledő város lakosai ismerték volna a középkori város központjának a helyét, tehát annak 1566 után viszonylag hamar el kellett enyésznie. Ezért az új városközpontot a régi keleti peremén alakították ki. A Körös-ágak hálózata megmaradt, az utcáké eltűnt, pedig látni fogjuk, hogy nem zárható ki teljesen a lakosság folytonossága. Két eléggé bizonytalan nyom utalt a hajdani városrész helyére. AXVIII. századi újratelepülők-ami természe­tes következmény - talaját televénynek találhatták, így ott alakították ki új szőlőskertjeiket. Talán a valamikori lakott helyre figyelmeztette őket a XV. században épült ferences zárda romja is, melyet - úgy tetszik - a hódoltság alatt sem bontottak le vagy nem fejezték be a bontását. Mogyoróssy János a múlt S5 JankovichB. Dénes: A gyula-törökzugi templom feltárása. Békési Élet 1982/4. sz. 415-426. 66 Karácsonyi I. 192-193.; Scherer I. 178.; Veress 241., 247., 258. (a vár erődítéséről); Jankovich B. Dénes i. m. 425­67 Haan Lajos i. m. 1870. II. 280-283.; Scherer I. 234. 236.

Next

/
Oldalképek
Tartalom