Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

zugi lakótelep építésének tereprendezési munkálatai során előkerült falmaradványok nyomán 1971-ben végzett leletmentő ásatás nagyméretű középkori épület helyét tárta föl (50 m hosszú, 18,5 m széles), melyről a munkát végző régész, Kovács László azt sejtette, hogy az 1313-ban említett Gyulamonostorára bukkant. A hitelesítő 1978-79-i ásatással Jankovich B. Dénes összesen hat építési szakaszt (három román, egy átmeneti, két gótikus stílusú) állapított meg. Véleménye szerint a középkori plébániatemplom romjai kerültek elő.

65 Az ásatás egyik föltűnő eredménye az alapfalak egy részének teljes hiánya volt. Ezeket kiszedték. Kérdés, mikor. Ha elfogadjuk Jankovich föltevését, akkor az is valószínűvé válik, hogy az 1540-es évek elejétől, amikor már feltehetően nem volt betöltve a városi plébánia, itt is tarthattak lutheránus istentiszteletet. Mágócsy várkapitánysága alatt védelmi célra fölhasználandó, elbontották az eddig azonosítatlan helyen álló Szent Móric kápolnát. Mágócsy kérte, talán megkezdte a plébánia- és a ferences templom tornyainak a lebontását is. Elképzelhető, hogy anyagnyerés mellett azért, mert azok - különösen a részben cölöpökre alapozott előbbi - rossz állapotban lehettek a vizes talaj miatt. Kerecsényi 156l-ben kérte két templom feltehetően ugyancsak erődítési célú lebontásának jóváhagyását. Nem tudjuk, megtörtént-e, de az sem bizonyos, hogy ezúttal a Mágócsy által elkezdett bontást fejezték volna be.

66 A gyulai belsővár külső falain ma is láthatók utólag/beépített faragott kövek, szintén kivehető lerombolt vagy leomlott fölső falszakaszok pótlása. A törökök környékbeli templomok falait szintén felhasználták erődítés céljából és más építkezéshez.

67 Az 1566-i ostrom után komoly helyreállítási munkálatokat kellett elvégezni. Lehetséges a középkori plébánia alapfalig történő kitermelése török parancsra is. Mindez azonban nem több találgatásnál. Magam a nagyméretű plébánia maradványainak eltűnését inkább a XVI. század utolsó harmadára teszem, mint későbbre. Ugyanis semmi sem tanúskodik arról, hogy a hódoltság után újjáéledő város lakosai ismerték volna a középkori város központjának a helyét, tehát annak 1566 után viszonylag hamar el kellett enyésznie. Ezért az új városközpontot a régi keleti peremén alakították ki. A Körös-ágak hálózata megmaradt, az utcáké eltűnt, pedig látni fogjuk, hogy nem zárható ki teljesen a lakosság folytonossága. Két eléggé bizonytalan nyom utalt a hajdani városrész helyére. AXVIII. századi újratelepülők-ami természetes következmény - talaját televénynek találhatták, így ott alakították ki új szőlőskertjeiket. Talán a valamikori lakott helyre figyelmeztette őket a XV. században épült ferences zárda romja is, melyet - úgy tetszik - a hódoltság alatt sem bontottak le vagy nem fejezték be a bontását. Mogyoróssy János a múlt S5

JankovichB. Dénes: A gyula-törökzugi templom feltárása. Békési Élet 1982/4. sz. 415-426. 66 Karácsonyi I. 192-193.; Scherer I. 178.; Veress 241., 247., 258. (a vár erődítéséről); Jankovich B. Dénes i. m. 42567 Haan Lajos i. m. 1870. II. 280-283.; Scherer I. 234. 236.