Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

VI. fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Első rész: 1849-1920

Gonda utolsó gyulai éve jórészt védekezéssel telt el. Az ellene és mellette szóló nyilatkozatok, a vádak, melyek közt a végén már szolgálati mulasztás, a hívek elidegenítése, erőszakosság is szerepelt, negyvenhárom iratrészes peranyagra szaporodtak. Bár sorra cáfolt mindent, pártoskodásnak tulajdonítva a panaszokat, az egyházkerület vezetésének be kellett látnia, hogy a békesség csakis távozásával állhat helyre. S ez ténylegesen a gyülekezet többségének akaratával találkozott,

18 A következő lelkész megválasztása a rövid „alkotmányos időszak" idején, éppen az országgyűlési választásokkal egy időben, 1861 márciusában zajlott le, amikor a bécsi kormányzat már minden addigi, egyházakat sújtó tilalmat föloldott. A jelölést és a szavazást polgári normák szerint folytatták le. Egy hónappal Gonda lemondása után a Gyulára látogató esperes öt jelöltet terjesztett a presbitérium elé, de addig már a presbiterek is tájékozódtak, sőt maguk jártak más helységekben prédikációkat hallgatni. Nem lehet tudni, vajon - mint tervezték - Gyulára is hívtak-e jelölteket vagy sem, de a két fél kiválasztottjai nem azonos személyek voltak. S végül a megválasztott sem az első jelöltek közül került ki. Az egyházmegye gondosan előkészíttette az addigi választásoktól eltérő eseményt. Összeállíttatták a szavazásra jogosultak listáját, ami újdonság volt, nem kerülhettek rá az egyházi adót nem fizetők, valamint a „megrótt vagy megbélyegzettek". Miután a névsort nyilvánosan kifüggesztették, adva volt a föllebbezés lehetősége is, majd az egyházfiak értesítéseket kézbesítettek ki, amellyel a választás napján hozzá lehetett jutni a szavazócédulához. A győztesnek a leadott szavazatok 50%-át és további egy szavazatot kellett kapnia. Ahhoz képest, hogy milyen nagy öntudattal készültek a választásra, viszonylag kevés, mindössze 307 voksot adtak le öt jelöltre. A győztes Papp Mihály hódmezővásárhelyi segédlelkész 251-et, a második helyezett Szabó János gyomai segédlelkész (későbbi békésbánáti esperes) 52-őt, még egy személy 4-et kapott, míg két jelöltre senki sem szavazott, a szavazás nyílt volt, a jegyzőkönyv névszerint tartalmazza, ki kire voksolt.

19 Míg 186l-ben meg kellett tanítani az embereket a polgári eljárásra, 1887ben, Papp Mihály halála után az újabb lelkészválasztás már országosan ismert gyakorlatként zajlott. Sőt azt a képviselői és helyi választások fölhalmozódó tapasztalatai és szokásai nyomán a korteskedés egyik lehetséges terepének tekintették. Ez a választás a nyári munkák miatt hónapokkal eltolódott, így bőven adódott idő előkészületekre, pártoskodásra. Ugyanis a gyulai parókia az 1881. évi református egyházi törvénykönyv szerint javadalma után „első osztályú 18 TtREL I. 29. i. 57. d. 268.; Jkv. III. 27-36. 19 TtREL I. 29. i. 57. d. 285.; Jkv. III. 56-65.