Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

VI. fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Első rész: 1849-1920

tek. Ennek következtében a két világháború között a gyülekezet mind lelki, mind gazdasági életében súlyeltolódások történtek, társadalmi beágyazottsága is változott. Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy a polgári korszak két része szorosan és szervesen összetartozik. Gyula városának története fő vonalaiban megegyezik a korszak köztörténetével. Mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a kiegyezés és az első világháború között emelték a település képét máig meghatározó, alapvető közszükségleteit kiszolgáló épületek és lakóházak egész sorát. A szolnok-aradi vasút megépülésével (1858) Békéscsaba lett a környék közlekedési csomópontja. Gyula csak 1871-ben kapott szárnyvonalat. A késés messze kihatóan befolyásolta a város életét, mert az a csekély ipari létesítmény, ami a megyébe települt, jórészt elkerülte a kedvezőtlen közlekedési helyzetű Gyulát. Gyula azonban megmaradt megyeszékhelynek, és élte a kiegyezéskori kisvárosok jellegzetes életét, melyről Scherer Ferenc monográfiája részletesen beszámol.

2 A jelentősnek nem mondható ipartelepítés ellenére a közigazgatási központ szerepéből adódó vonzásnak köszönhetően már 1900-ban a lakosságnak csupán 47,7%-át tették ki „az őstermelésből" élők, míg az iparból élők 25,5%-ot alkottak. Ugyanekkor a Gyula népességi nagyságrendjébe és közigazgatási kategóriájába sorolható alföldi települések polgárosodás szempontjából jóval kedvezőtlenebb foglalkozási összetételt mutattak. Például Hódmezővásárhelyen 67,5 - 13,6, Cegléden 64,1 - 16,7, Jászberényben 61,4 - 15,3, Hajdúböszörményben 76,2 - 9,2, de a szintén megyeszékhely Nyíregyházán 46,2 - 20,3%-nyit tettek ki ugyanezek a számarányok.

3 A gyulai népesség a XIX. század folyamán dinamikusan, a XX. században mérsékelten emelkedett: 1804 10 831 1836 11 947 1852 16 204 1858 18 002 1869 18 495 1880 18 046 1890 19 991 1900 22 446 1910 24 284 1920 24 908 1930 25 241 1941 25 169

4 J Scherer II. 140-324. 3 Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai évkönyve I. Bp., 1912. 132-1334 Scherer II. 75-, 229-230., 315-, 427- (az 1869-1880 közötti visszaesést az 1873- évi kolerajárvány okozta); Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam 42. k. Bp., 1912.; Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községek szerint. Bp., 1947.