Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

V. Fejezet. A gyulai egyház a rendi társadalom utolsó évtizedeiben (1791-1849)

91-es országgyűlés ismét elismerte a bécsi és a linzi békékbe foglalt, vallásszabadságra vonatkozó cikkelyeket, így már a visszanyert autonómiával élve, ült össze 1791-ben Budán a református zsinat. Akár az előző korszakban, most is gyengébb-erősebb abszolutisztikus eszközökkel kormányoztak a Habsburg uralkodók, de a protestáns egyházak belső ügyeibe már nem szóltak bele, és az függetlenült a római katolikus egyháztól is. 1788. január 22-én Gyulán tartotta közgyűlését a békés-bánáti egyházmegye, ahol támogatásra ajánlották a gyulai és az ittebei (Ternes m.) reformátusok templomépítési tervét.

4 A gyulaiak először az oratórium bővítésére gondoltak, de ez helyhiány miatt megvalósíthatatlan volt. Ezután támadt az ötlet, hogy az akkori parókiális ház helyére építik a mai templomot. Megvásárolják hozzá Gyulai József (Gyulai János hajdani lelkész fia) északról szomszédos, eredetileg vele egybetartozó telkét. Az oratóriumot pedig felajánlják - tehát nem visszaadják, mint Scherer írja - az uradalomnak úgy, hogy cserébe az építésre kiszemelt telekkel nyugaton szomszédos ház és porta megvásárlását, valamint 300 ezer tégla biztosítását kérik. Mindehhez szükség volt a két, újonnan egyházi tulajdonba kerülő telek földesúri felszabadítására is. A szerződést 1790. május 28-án írták alá, egyfelől az uradalmi prefektus, másfelől a lelkész, a két tanító, a gondnok és a presbiterek. Az építkezés befejeztéig a gyülekezet zavartalanul tarthatta istentiszteleteit az oratóriumban. Az uradalom sem a harangtoronyra, sem a berendezésre nem tartott igényt. Sőt a szerződésen felül további téglamennyiséget kaptak tőle ajándékba.

5 Maga a szerződés, - mintegy méltányossági alapon - közjogilag köztes időszakban jött létre. Már lehetett a protestánsoknak tornyot építeniük és az utcavonalra helyezniük a templomot, sőt a gyulai templomtelek egyik határát egy sikátor képezte, tehát félig nyitott területen feküdt, ám az 1791. évi 26 törvénycikk, mely szentesítette II. József kedvező rendeleteit, még nem született meg. Ennek 2. §-a tartalmazta, hogy a földesúr alkalmas beltelket köteles átengedni az épülő templom, paplak és iskola számára.

6 Az építkezést 1791 októberében a budai zsinat végén vagy közvetlenül berekesztése után kezdték el. Időközben (1793) a keletről szomszédos telken fölépült a város akkor legrangosabb középülete, az egyemeletes vármegyeháza. A templom fölszentelésének napját pontosan nem ismerjük. Az ünnepségre 1795 szeptemberében az őszi vásárkor került sor, melyet hagyományosan Kisasszony napjának (szeptember 8.) hetében tartottak.

7 Iratpusztulás miatt 4 TtREL I. 29- a. 2. Békés-Bánáti Református Egyházmegye közgyűlési jkve 36. 5 BML Békésvármegye nemesi közgyűlési iratai IV. 1. 1303/1790. Dr. Gyulai János i. m. 43.; Scherer I. 297-298. 6 Beöthy Zsigmond: A magyarországi protestáns egyházra vonatkozó összes országos törvények. Bp., 1876. 18-19. 7 Ecsedy Gábor i. m. II. 20.