Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

Előszó

Előszó A gyulai református templom 1995 őszén kétszáz esztendős. Az ilyen és más hasonló évfordulók hagyományosan alkalmat szolgáltatnak az illető egyház­község történetének megírására. Annak azonban, aki manapság vállalkozik erre a feladatra, több komoly nehézséggel kell szembenéznie. Legelőször azzal, hogy az egyházközség-történetírói hagyomány az utóbbi évtizedekben majdnem teljesen eltűnt. Az elmúlt fél évszázad egyáltalán nem kedvezett a művek megjelenésének. A kedvezőtlen társadalmi fordulat éppen akkor következett be, amikor maga a műfaj kibontakozni kezdett a provincionális helytörténetírás kötöttségeiből. A helyzetet jellemzi, hogy IIa Bálint 1946-ban készített átfogó kritikai értékelést, amely csak tizenkét év múlva láthatott napvilágot. 1 Ez a dolgozat csekély hatást fejthetett ki és mára szempontjainak nagy része elavult vagy kiegészítésre szorul. Pedig az egyház szervezeti alapegységei, az egyházközségek és az azokat fenntartó gyülekezetek törté­neti ismerete nélkül fogyatékos az általános egyháztörténet és vele összefüg­gésben a művelődés-, valamint a társadalomtörténet is. Sajnos azonban a protestáns egyháztörténet-írásnak általában is évszázados adósságai vannak. A sok évtizedes adatfölhalmozó-előkészítő szakasz után Zoványi Jenő, még inkább Révész Imre munkásságában magas szintre emel­kedett református egyháztörténet-írást csupán egyetlen újabb kutatónemze­dék követte. Utóbb az utánpótlás elmaradt, ma a református egyháztörténet­írásnak csupán néhány elszigetelt művelője dolgozik. Bár az 1980-as években mind a történetvizsgálat, mind az érdeklődő közönség részéről megnőtt a figyelem, a hiányok nem csökkentek, inkább nőttek. Ebben a helyzetben e sorok írójának akarva-akaratlanul vállalnia kell az úttörés szerepét, azaz szembe kell néznie a módszertani előkészítés és a mintául szolgáló mű, valamint a kellő helytörténeti előzmények kényszerű nélkülözésével. A2 úttörő vállalkozás természetesen ezúttal is magában foglal­ja mind a sikeres, példaadó munka, mind a kudarc lehetőségét. Hasonlóan 1 A Magyar Református egyházközség-történetírás utolsó negyedszázada és feladatai. Egyháztörténet 1958. 138-165-

Next

/
Oldalképek
Tartalom