Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

még három, az irodalomtörténetben ugyancsak számon tartott költeményt^ Szorosan ugyan nem kötődnek a protestantizmus helyi történetéhez, de protestáns hátterük vitathatatlan. Gyulán írta Békési Balázs deák (Bálás deiák Békési) végvári hadnagy, vagy annak atyja a Sodorna és Gomora veszedelmé­ről szóló bibliai históriáját. 59 A gyulai végvári vitézek egyik kalandos vállalko­zásáról szól a többek által legszebb históriás éneknek mondott Cantio de militibuspulchra (Szép ének a katonákról), melynek sem pontos keletkezési idejét (1560-as évek), sem szerzőjét nem ismerjük. 60 Végül egy, XIX. század ele­jén kiadott verses história őrzi az emlékét Toronyi Tamás gyulai végvári vitéz hőstetteinek. Az eredetileg feltehetően XVI. századi históriás ének, mely­nek elemeit ebben a műben felhasználták, azonban máig nem került elő. 61 Mindeddig nem szóltunk róla, vajon hol tartották korszakunkban a protes­táns istentiszteleteket. Bunyitay Vince, a nagyváradi római katolikus püspök­ség történetének monográfusa hét kultuszhelyről tud a középkor végi Gyulán. Ezek közül egyetlen egy áll ma is, a várkápolna. A jelenleg is látható gyulai téglavár, a hajdani erőd belső várának tornya és toronykapuja falszomszédsá­gában elhelyezkedő, keskeny csúcsíves ablakú, karzatos helyiségről a feltáró ásatás kételyt kizáróan megállapította, hogy azonos az 1445-ben fölszentelt várkápolnával. 62 Mivel a várőrség és tisztjei alkották a gyulai lutheránusok valószínűleg legerősebb csoportját, itt bizonyosan hosszabb ideig tartottak protestáns istentiszteletet. Jóval inkább kérdéses a városbeli templom dolga. A tartós és szilárd építő­anyagban szegény alföldi vidéken a vízi úton szállított terméskő és a helyben égetett tégla akár többször is fölhasznált nagy érték volt. Először 1529-ben bontottak le kápolnát (Gyula)Vári közelében, mégpedig a gyulai városi tanács hozzájárulásával, hogy a vár megroggyant északkeleti sarkát anyagával meg­erősítsék. 63 Majdnem kétszáz esztendő múlva, 1725-ben egy váradi kanonok vádolta meg Harruckern új földesurat, hogy profán célokra hordatja el a megyebeli romtemplomok falait. 64 Egészen 1978-ig, a mai római katolikus belvárosi plébániatemplom helyén gyanította a helytörténeti kutatás a középkori gyulai plébániát. Agyula-török­59 RMKT VT. XVI. századbeli magyar költők művei. V. Közzéteszi Szilády Áron. Bp., 1896. 265-269-, 383-388. 60 RMKT VII. XVI. századbeli magyar költők művei VI. Közzéteszi Szilády Áron. Bp., 1912. 175-180. A szövegről legújabban összefoglalóan és műelemzést adva Varjas Béla írt: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 185-219. 61 A kérdés kutatásának legfrissebb összegzése: Komlovszky Tibor: Toldi és a gyulai vitézek. Irodalomismeret 1992. májusi szám 13-20. 62 Bunyitay Vince i. m. III. 458-462., ; Scherer 1.96-97. ; Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. É. és h.n. 12-14. 03 Veress 154. 64 Scherer I. 291.

Next

/
Oldalképek
Tartalom