Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

bírálja, de az 1540-es évek elejétől már nincs betöltve a gazdag gyulai plébánia. A hívek lelki szükségletét a ferences kolostor szerzetesei látják el. Sőt ide 1537től a nagyváradi rendházból erősítésül külön hitszónokokat küldtek, ami csalatkozhatatlan jele a reformáció terjedésének.

18 További adatok sejtetik Ozoray működésének könyve megjelenését több évvel megelőző kezdetét, ami az 1540-es évek legelejére, de talán már az 1530as évek második felére eshetett. A gyulai ferences zárdában 1533-ban tartott gyűlésükön a barátok azért szigorították saját kolostoruk és a lelki gondozásuk alatt álló beginaház rendjét, hogy ne adjanak tápot az ellenük irányuló támadásoknak. így a beginákat eltiltották a tanítástól, szűkítették a kéregetési lehetőségeket, sőt még egy Mária-szobrot is el kellett távolítani a beginaházból, mert ájtatosság címén ürügyet nyújtott világi személyek illetéktelen bejárására. Ugyanekkor tájékoztatásul a németországi reformáció visszaszorulásának egyébként valótlan - híreit is fölolvasták. Egyelőre azonban ereje teljében lehetett a kolostori élet, mert 1535-ben még 10 szerzetes pap, 5 növendék és 8 segítő testvér élt a gyulai zárdában.

19 Az első reformátorok közül egy másik jeles személy, Gálszécsi István 1540 körül prédikátor Gyulán a Massai családnál, akiknek kúriájuk volt a városban. Ez a pártfogó tehát azonos Ozoray egyik patrónusával, ami egymásutániságot és párhuzamosságot egyaránt jelenthet. Gálszécsi szintén Krakkóban (1529től), a következő évben pedig Wittenbergben tanult. 1536-ban jelentette meg az első magyar hangjegyes kiadványt. Két év múlva ugyanott egy kátét is kiadott, de annak csak a címe maradt fenn.

20 Életrajzának állomásait sokáig bizonytalannak tartották. Minthogy Gyula előtti működésének helye, a nevét adó település Zemplén megyei és oda viszonylag közel esik az Ugocsa megyei Szőlősgyula, többen, így Scherer Ferenc is, ezt a helységet jelölték állomáshelyéül, azonban Horváth János és mások - éppen a patrónusokra tekintettel határozottan Gyulát nevezték meg.

21 Jóval többet tudunk Szegedi Kis Istvánról (1505-1572). Hűséges tanítványa és a ráckevei lelkészségben utóda, Skaricza Máté megírta életrajzát. Egyetemi tanulmányait akkor végezte Krakkóban, amikor ott Gálszécsi munkáit nyomtatták. Nem lehetetlen, mint némelyek vélik, hogy ezek is hathattak rá, és érdeklődését Wittenberg felé irányították, ahová átmenve, a reformáció híve lett. Wittenbergben nyerhette teológiai doktori fokozatát és bizonyára itt 18 Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp., 19221924. I. 399-, 404., II. 72.; Scherer I. 174.; Haan Lajos i. m. 1870. II. 166-168. 19 Karácsonyi János i. m. 1922-1924. I. 389-, 391-392., 395-, 404.; II. 71. 20 Gálszécsi István: Kegyes énekről és keresztyén hitről rövid könyvecske. Krakkó, 1536. RMNY I. 18.; A keresztyéni tudományról való rövid könyvecske. Krakkó, 1538. RMNYI. 2521 Scherer 1.172.; Horváth János i. m. 36-37.; Nagy Barna: Gálszécsi István énekeskönyvének második, nagyrészt ismeretlen kiadása. Magyar Könyvszemle 1963- 347-348.