Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

gazdasági élet, a korlátozott, de mégis jelentékeny önkormányzati kiváltság és a műveltség iránt fogékony polgárság. A mezővárosi társadalom az ország más tájain is a reformáció befogadásának legérzékenyebb közegei közé tartozott.

10 A másik körülmény mégiscsak a főúri-nemesi pártfogás, de már nem feltevésként, hanem adatokkal bizonyíthatóan. Gyula és tágabb térsége, a DélTiszántúl, sőt a Marostól délre eső területek több tekintélyes birtokos családja a reformáció híve: a Nadányiak Békés és Bihar megyei, Jaksics Péterné Arad megyei, Petrovics Péter szintén Arad megyei, a Massayak Zaránd, Békés és Bihar megyei földesurak.

11 Kérdés, mikor kezdődött pártfogásuk? 1530-ban Brandenburgitól Czibak Imre nagyváradi püspök a katolikus egyház védelmezője szerezte meg a várral együtt az uradalmat. Utóda 1542-ig Patócsy Miklós ugyanezt az álláspontot képviselte. A közelmúltig úgy látszott, hogy az 1530-as évek első felében, legkésőbb a derekán kezdett érvényesülni az említett földesurak reformációt támogató befolyása, aki pedig védelmük alatt működött és föltehetően megnyerte őket az ügynek, Ozoray Imre volt. Nem lehetett azonban pontosan megjelölni Ozoray Békés megyei szolgálati helyét. Úgy tudtuk, hogy magyar nyelvű vitairata 1535-ben Krakkóban jelent meg (Az Christusrul és az ő egyházárul, esmét Az Antichristusrul és az őegyházárul).

12 Holl Imre Prágában fölfedezte a ritka nyomtatvány egy addig ismeretlen és legteljesebb példányát, melynek előszavából egyértelműen kiderül, hogy Ozoray Békésen és Körösiadányban prédikátoroskodott. Holl egyidejűleg kimutatta, hogy a mű első kiadása a korábban másodiknak vélt 1546-i kiadás, míg a tévesnek bizonyuló 1535-ös évszám helyett 1550 körül kellett megjelennie az elsőnek tartott, de valójában második kiadásnak. Meggyőző érvelése Ozoray Békés megyei ténykedésének fölülvizsgálatára ösztönöz.

13 A mű egyik konkrét földrajzi utalása Nagyváradra és a hozzá közel eső Püspöki, valamint Bihar helységre, a másik Gyulára vonatkozik: „Miért, hogy csak ez így vagyon, hogy a misének mivolta, ennek okáért az egyházi emberek erre szerződnek, hogy urunknak testét vérét hozzájok veszik, és az város meg arra fogadja őket, azaz az egyházi emberek eladják urunknak testét vérét, és imezek megveszik. Hogy ez bizony legyen ebből megtetszik, mert ha az gyulai 10 Bácskai Vera i. m. 34-35. 11 Rájuk már a tárgyat érintő legkorábbi munkák fölhívták a figyelmet: Nadányi János i. m. 215-216.; Debreczeni Ember Pál i. m. 639- Összegezve: Rácz Károly i. m. 7-11.; Scherer I. 174178. 12 Latin címe: De Christo et eius ecclesia, item de Antichristo et eius ecclesia. Hasonmás kiadása: Bibliotheca Hungarica Antiqua IV. Bp. 1961. Nemeskürty István kísérőtanulmányával. 13 Holl Imre: Ozorai vitairatának kiadásáról. Magyar Könyvszemle 1976. 156-170. A mű új RMNY száma: I. 64, illetőleg I. S 88B.