Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

Okmánytár és adattár

17. Harsányi Pál (Túrkeve, 1881-Debrecen, 1962). Több nemzedékre visszatekintő lelkészcsaládból született. Szarvason érettségizett az evangélikus főgimnáziumban (1898). A teológiát Debrecenben végezte (1898-1902). Közben elemi iskolai tanító, kollégiumi esküdtfelügyelő, majd segédtanár, 1903-1904-ben kollégiumi szenior. A lipcsei egyetemen is tanult (1904-1905). Rendes lelkész Olcsvaapátiban (Szatmár m.) (1905-1907), Gyomán Í19071930), Gyulán (1930-1947). Az első világháború idején a szerb fronton harctéri szolgálatot teljesített. Előbb egyházmegyei főjegyző, 1922-1945 között a békésbánáti egyházmegye esperese, 1929-ben Békés vármegye örökös törvényhatósági tagjává választották, 1939-1944 között felsőházi tagként képviselte a megyét. A népbíróság mint háborús bűnöst három évre ítélte, amiből egyet letöltött. Nyugdíjas éveiben Debrecenben élt. 18. Nagy Sándor (Kaba [Hajdú m.] 1907-Debrecen, 1980). A debreceni református főgimnáziumban érettségizett (1926), teológiai tanulmányait a debreceni tudományegyetem teológiai fakultásán végezte (1926-1930). Segédlelkész Kocsordon (Szatmár m.) (1930), Hajdúhadházon (1930-1931), Gyulán (1931), Békésen (1931-1932), a debrecen-nagytemplomi egyházközségben (1932-1933), hitoktató lelkész Gyulán (1933-1948). Közben 19441947-ben helyettes lelkész Gyulán. Ugyanott rendes lelkész (1948-1953), végül debrecen-szabadságtelepi lelkész. Harsányi Pál legidősebb leányát, Jankát vette feleségül. 19. Kósa Ferenc (Kecskemét, 1915-Gyula, 1976). A kecskeméti református főgimnáziumban érettségizett (1933), teológiai tanulmányokat Debrecenben folytatott (1933-1937). Kollégiumi esküdtfelügyelő, utóbb szenior (19371938), egyidejűleg püspöki segédlelkész, ösztöndíjas a németországi Wuppertal-Elberfeld Predigerseminar-jában (1938-1939), segédlelkész Gyulán (1939-1940), vallásoktató Békéscsabán (1940), segédlelkész a debrecenkistemplomi egyházközségben (1940-1941), segédlelkész és hitoktató Orosházán (1941), ismét segédlelkész Gyulán (1941-1942), a békés-bánáti egyházmegye missziói lelkésze (1942-1945), közben helyettes lelkész Füzesgyarmaton, Kétegyházán és Gyulaváriban (1945), kórházi (intézeti) lelkész Gyulán (1945-1948), lelkész Gyulán (1948-1971). Korán elhatalmasodó súlyos betegsége miatt korengedményesen ment nyugdíjba. Kiadta és szerkesztette a debreceni „Közlöny"-t (1934-1937), társszerkesztője volt a „Timotheus" c. lapnak. Cikkei főleg 1945 előtt a tiszántúli egyházi sajtóban jelentek meg. 20. Nagy Sándor (Micske, 1914-Gyula, 199D- A nagyváradi állami román Gozsdu Manó Líceumban érettségizett (1934). Teológiai tanulmányait a kolozsvári református teológiai fakultáson (1937-1939) és a debreceni egyetemen (1939-1941) végezte. A debreceni bölcsészettudományi karon magyar-történelem szakos tanári végbizonyítványt is szerzett (1943).