Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)
VIII. Fejezet. Kommunizmus alatt (1948-1990)
kántorságról (1950), Bíró Ferenc a presbiteri jegyzőségről (1951) kényszerült „elfoglaltsága miatt" lemondani. 13 Szabó Idát többször eredménytelenül figyelmeztették, hogy ne járjon templomba, ezután falura helyezték, majd a Dunántúlra költözött. Halmos Bélánét is kitartóan zaklatták, de öt gyermeke miatt nem mozdították el, helyzetét - férjének budapesti munkavállalásával ugyancsak elköltözése oldotta meg (1962). 1951-ben a belterületen még 201, külterületen 65 alkalommal került sor házi istentiszteletre. Megszüntetésük közvetlen utasításokkal ment végbe. 1953. március 29-én Kósa Ferenc elnöklelkész tájékoztatta a presbitériumot, „...hogy az elmúlt héten kétszer is tárgyalniuk kellett illetékes hatósággal. Szomorúan és sajnálattal jelentette be, hogy ennek alapján a házi istentiszteleteket és a tanyai istentiszteleteket szüneteltetni kell egyelőre. " A szentpálfalvi házigazdákat a pártbizottság munkatársai azzal keresték föl, hogy gyülekezni nem szabad, de ha mégis akarnak, jelentsék be előre és írják le, kik járnak. Erre azonban nem került sor. Viszont egy alkalommal megtörtént, hogy sötét este a városi tanácsházáról egy ottani gyűlés után valaki a kerítésrésen átlopódzott a szomszédos parókiára és szólt: „Tiszteletes úr, ne menjen házi istentiszteletet tartani, mert megfigyelőt küldenek oda." A lelkész mégis elment, de egyre kevesebb házigazda mert helyet adni, újabbak sem jelentkeztek, maga az alkalom a 60-as években a helyet biztosítók elhaltával szűnt meg. 14 Előbb a kórházi lelkészi állást (1950), majd a kórházi és fogházi istentiszteleteket szüntette meg az állam, a hittanórákról kikerülő utánpótlás hiánya és az erős ellenpropaganda miatt fokozatosan elfogytak az ifjúsági bibliaórák résztvevői, 1953-ban mégis nőtt a lelkészi szolgálatok száma (2167), de már csökkent a keresztelőké és az úrvacsorázóké. A városi kommunista pártvezetés egészen otromba eszközöket is alkalmazott a vallásos hívők zavarására: az 1950-es évek első felében sűrűn rendeztek vasárnap délelőttönként istentisztelet és mise ideje alatt háztömb körüli motorversenyt Gyula belvárosában, éktelen zajt és forgalmi akadályokat okozva. Máskor a pártbizottság utasítására éppen valamelyik templom előtt „romlott el" egy-egy traktor, amit hosszan és motort recsegtetve javítottak. 15 A városi hatóság először 1952. november 7-én (a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom " ünnepén) tilalmazta istentisztelet tartását, utóbb a nagy ünnepek másnapján munkanappá nyilvánítás miatt, csak este lehetett istentiszteletet tartani. A történelmi eseményeket kísérő durva beavatkozások hamarosan az egyházi vezetés magánéletét is elérték. Bíró Ferenc személyében mélyen hívő, 13 Jkv. VIII. 63-, 71., 101., 106., 133-, 153-, 174., 181., 276. 14 Jkv VIII. 196., 205. 15 Jkv. VIII. 181., 196.; Karába György: Békés megye értelmisége az ötvenes években. Békési Élet 1986/4. 443-444.
