Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

VII. Fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Második rész: 1920-1948

nagyobb részét letöltötte. Eleinte nem látta be, hogy gyülekezetével szemben hibázott, s mivel az egyházmegyei bíróság fedéssel bár, de igazolta, jogi síkra terelte ügyét, ugyanis a maradásáról kívánt gyülekezeti szavazásnak ténylegesen nem volt törvényes alapja. Figyelemre méltó a felsőbb egyházi vezetés magatartása. Gönczy Béla, az új esperes először valószínűleg pusztán a gyakori pártoskodást, talán a papmarasztás kései fölelevenülését látta megvalósulni, de nemcsak ezért, szolidaritásból is védte elődjét. Feltehetően hamarabb megsejtette a lényeget Révész Imre püspök, aki 1947-ben egy konferencián megfordult Gyulán; bár védte a pályatársat, de évszázados szokásnak megfelelően az egyházmegye hatáskörébe utalta a döntést. Időközben a presbitérium és a gyülekezet soraiban egyre erősödött az erkölcsi fenntartásokat hangoztatok csoportja. El kell ismernünk, hogy a végső döntés jogát maguknak tulajdonítva, mennyire tudatosan vagy ösztönösen, valójában mindegy, lényegében a presbiteri elvnek, a gyülekezeti önrendelkezésnek akartak érvényt szerezni. Hosszú és keserves huzavona után, egyedi lelki motívumok vitték dűlőre a nézeteltéréseket. Harsányi Pál rádöbbent, hogy ténylegesen megrendült iránta a bizalom. Elismerte, hogy nemcsak gyűlölködők állnak vele szemben, és bocsánatot kért, majd 1947 januárjában alávetette magát a személyéről döntő szavazásnak. Ekkor már annyira meggyöngült a helyzete, hogy a gyülekezet aktív tagjai 271:184 arányban ellene foglaltak állást. Miután a presbitérium elismerte szolgálatának érdemeit, és biztosította a távozás méltányos feltételeit, nyugdíjaztatását kérte.

44 1947 augusztusában vált üressé a gyulai állás. Utódválasztásra azonban csak a következő év májusában kerülhetett sor, mert a tekintélyét a Harsányiperben csorbulni érző egyházmegyei elnökség és az öntudatában megerősödött presbitérium tovább vitázott. Az utóbbi ugyanis régen esedékes döntést hozott a nagy létszámú gyülekezet második lelkészi állásának megszervezéséről és az egyházközség két körzetre osztásáról. Az egyházmegye az új díjleveiek tételeit kifogásolta, a presbiterek ragaszkodtak elképzelésükhöz.

45 Ebben a helyzetben és lelki állapotban ért a gyulai egyház az 1948-i nagy sorsforduló küszöbéhez. 44 Jkv. VI. 138-139- A Harsányi-ügy terjedelmes jkv-i anyagából fontosabbak: Jkv. VII. 236., 284., 290., 316-321., 325-330-, 333-337-, 343-352., 362-366., 379-381., 383-385-, 393-398. « Jkv. VII. 463-471., 477.; VIII. 1-2.