Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

VI. fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Első rész: 1849-1920

Az 1888. évi bevételek: Az évi adókból és adóhátralékokból 5399 Ft 43,7% Fölszámolt malomalapból és alapokból kölcsön 3947 Ft 32,0% A kisajátított telekrész ára 1000 Ft 8,1% Városi és nádváltsági tőkekamat 223 Ft 1,9% Perselypénz 65 Ft 0,5% Különfélék 1353 Ft 10,9% 1887. évi maradvány 357 Ft 2,9% Összesen: 12 344 Ft 100,0% 1988. évi kiadások. Építkezések, javítások 6335 Ft 53,4% Belhivatalnokok fizetése 3664 Ft 30,8%) Állami adók, központi egyházi költségek 468 Ft 4,0% Kölcsönök törlesztése 680 Ft 5,7% Legátusoknak, szupplikánsoknak, más egyházaknak juttatott segély 89 Ft 0,7% Különfélék 628 Ft 5,4% Összesen: 11 864 Ft 100,0%) (1888. évi készpénzmaradvány: 480 Ft.) Hozzá kell tenni, hogy a gyulai egyház ekkor még semmiféle államsegélyben nem részesült. A lelkész az illetményföldjén maga gazdálkodott (ennek értéke és a stólák nem szerepelnek a kimutatásban). Tudjuk, hogy az iskolásgyermekek után tandíjat nem kellett fizetni, a temetőkben a sírhelyekért pénzt nem kértek. Az alapokból vett kölcsönt és a malomalap fölszámolásából kikerült összeget, valamint amit a kisajátításból nyertek, építésre és javításra fordították. Az adóbevételbe beleszámolták a még természetben befolyt gabona eladási árát is. A különfélék bevétele harang- és orgonadíjakból, továbbá a veteménynek és kaszálónak kiadott termőföldekért befolytakból tevődött össze (más haszonbérlet nem volt.) A kiadási különfélékben találjuk a nyugdíjjárulékokat és az épületbiztosítási díjakat. (A számsorokból az egyszerűség kedvéért a krajcárokat elhagytuk, a százalékokat tizedesig kerekítettük.)