Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

ortodox és az egyik szervezethez sem csatlakozó „ status quo ante" (lényegében a kongresszus előtti tényleges állapotot fenntartó) vonulat.

11 A gyulai zsidóság a kongresszusi elveket fogadta el. 1876-ben néhány hitközségi tag bejelentette a polgármesternél: a hitközség kötelékéből kilépve ortodox közösséget alapítanak. Ezt a városi elöljáróság tudomásul vette. 1879-ben megkezdődött a kongresszusi hitközségi alapszabály kidolgozása, valamint az ortodox hitközséggel kötendő szerződés előkészítése. A következő év első közgyűlése egyhangúlag elfogadta a kidolgozott szerződést. Áprilisban az új hitközségi alapszabályokat vették tudomásul, majd felterjesztették a belügyminiszterhez. Az ortodox hitközség nem bizonyult hosszú életűnek. Az általuk vezetett anyakönyveket 1884-ben egy bizottság átvette, majd a neológ hitközség jegyzőjének adta át.

12 Á gyulavári hitközség lélekszáma időközben annyira lecsökkent, hogy önállósága megszűnt és 1869-től a gyulai hitközséghez tartozott ingóságaival és ingatlanjaival együtt.

13 1873. július 5-én nyitották meg a rituális melegfürdőt, amely 4 szobából állott. A '70-es évek végén gőzfürdővé alakították át (a későbbi Lampel-féle gőzfürdő).

14 A hitközség 1879 októberében határozta el, hogy az 1873-ban épült imaház elé zsinagógát építtet. 1882. június 27-én tették le ünnepélyes keretek között az alapköveit. A szép számban megjelenteket Bródy Lipót izraelita tanító köszöntötte, majd Elfér Jakab rabbi tartott tetszetős, magyar szellemű beszédet.

15 Egy év múlva, 1883. szeptember 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel az elkészült templomot. Kóhn Dávid így emlékezett meg a nagy eseményről: „A helybeli izraelita hitközség folyó hó 25-én avatta fel újonnan épített zsinagógáját. A zsinagóga a régi templom előtti szabad téren, a gróf Wenckheim család által ajándékozott területen fekvő, négyszögű, kupolás épület, homlokzattal az aradi országúton. Az aránylag olcsón, mintegy 14 000 Ft-nyi árban előállított épület fényes és célszerű belső berendezéseivel, ízléses külsejével becsületére válik úgy a vállalkozó Braun és Czinczár helybeli cégnek, mint Scheer Konrád építőmester[nek], Berndt testvérek[nek] és Sal József helybeli asztalosmesterek[nek], valamint Weisz Lipót festőnek. Az új templommal városunk egy díszes középülettel gyarapodott/' Az avatáson részt vett dr. Kohut Sándor nagyváradi főrabbi, Göndöcs Benedek gyulai apát, más helybeli egyházak küldöttei, szomszédos települések hitközségeinek küldöttségei, Beliczey István főispán, Jancsovics Pál alispán, valamint a vármegye és a város számtalan tisztviselője. A felavatási ünnepély a tóráknak az új templomba történő átvitelével és az új frigy szekrénybe történő áthelyezésével vette kezdetét. Hálaadó zsolozsma,