Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

imakönyvek imáinak olvasását is tanították. A 20-as években egy-két keresztény tanuló is járt oda. Ugyanakkor az állami iskolába is jártak izraelita vallású kisdiákok, akik hittanórára átjártak a zsidó iskolába. Miután a 30-as évek elején megvonták az iskola vizsgáztatási jogát, a tanulóknak az állami iskolában kellett vizsgázniuk.

21 A négy elemi elvégzése után a továbbtanulók a gyulai polgári leányvagy fiúiskolában, a Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban vagy egyéb tanintézetekben folytathatták tanulmányaikat. (Az első gimnáziumba járó gyulai zsidó fiatalember az 1870-es években Békésen tanuló Kóhn Dávid volt.) Míg a város lakosságának 1910-ben 3,8%-át, 1930-ban 2,7%-át tették ki az izraelita hitfelekezet tagjai, a gimnázium tanulóinak 1910-ben 13%-a, 1930ban 10%-a, a polgári leányiskolának 1910-ben 24%-a volt zsidó vallású. A Karácsonyi János Katolikus Gimnázium évkönyveiből kigyűjtött névsorok a mellékletben találhatók. A leánypolgáriba jártak 1909-1910-ben többek között Ehrenfeld Ágnes, Klein Erzsébet, Lehrmann Erzsébet, Brill Margit, Leitner Ilona, Lorber Margit, Schwimmer Elza, Braun Lenke, Lusztig Mária, Messinger Rózsi, Reisner Ilona, Schwarz Blanka, Weisz Margit; 1920-21-ben Kóhn Róza, Feldmann Klára, Diósi Júlia, Keppich Éva, Fischer Lili, Steiner Blanka, Weisz Klára, Schillinger Ella, Diósi Ida; 1933-34-ben Fodor Magdolna, Lebovits Edit, Reisner Lívia, Gáli Éva, Adler Éva, Erdélyi Sára, Kéri Veronika, Czinczár Mária (róm. kat.), Rosenberg Magda, Schwartz Elza, Berwald Ilona, Lőwinger Magdolna.

22 A fiúpolgáriban tanult 1926-27-ben Krisztenstein János, Lőwi László, Lőwi Sándor, Kaufmann Gyula, Déri Ferenc, Déri József, Tenczer Sándor, Pick László. A harmincas években alig egy-két izraelita vallású tanulója volt a fiúpolgárinak. Ebben az időben tanult itt Pick Zoltán, Lakos József, Déri György, Krausz Lajos, Pollák Sándor.

23 Mindhárom említett iskolában dr. Adler Ignác főrabbi volt a hitoktató. Mint már említettük, a Chevra Kadisha egylet már a XIX. század közepétől működött Gyulán. 1887-ben hozták létre a Gyulai Kereskedők és Kereskedelmi Alkalmazottak Társulatát, amely a kereskedők érdekeinek előmozdítására és a hazafias művelődés fejlesztése érdekében alakult meg. A város kulturális életét gazdagították az egyesület irodalmi és tudományos előadás-sorozatai. A vezetőségben Sándor Dénes (elnök), Laufer Sándor, Szécsi Márton (társelnökök), dr, Keppich Frigyes (ügyész), Brill László, Diósi Lajos (titkárok), Faragó Andor (igazgató), Fleischer Sándor (pénztáros) és Krausz Lajos (ellenőr) vettek részt.

24