Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

magyarnak, jó hazafinak tartották és tarthatták magukat. Az I. világháborúban részt vett izraelita vallásúak közül 21 gyulai származású áldozta életét. A hősi halottak síremléke és sírkertje a zsidótemetőben van. A ravatalozó falán látható az az emléktábla, amelyet 1936-ban ünnepélyes keretek között helyeztek el a zsinagógában. A táblán a következő nevek olvashatók: Farkasházi Sándor, Vadász százados, Déri Sándor, Fuchs Lipót, Gartner Gyula, Goldberger László, Katz Márton, Klein Márton, Klein Mór, Kulka Dezső, Madai Zsigmond, Moskovits Gábor, Multas Miklós, Naschitz Sándor, Neumann Andor, Politzer Imre, Salamon Sámuel, Schillinger Ármin, Schwitzer Márton, Silberstein Jenő, Walfisch Hermann, Klein Sándor. Az emléktábla a 60-as évek elején került a templomból a temetőbe. A gyulai izraelita elemi iskola történetének korai időszakából igen kevés adat maradt fenn. Bródy Samu már említett munkájában egy fejezetet szentelt az iskola történetének, de csak 1877-től. Pedig az elemi létrehozásának igénye már 1858-ban felmerült. Klein Júliust meg is választották tanítónak. Hogy meddig tanított, nem tudjuk, de 1862-ben az iskola már nem létezett. Hébernyelvű tanoda volt, de a hitközség nem tudta anyagilag támogatni, ezért szűnt meg. 1865-ből több, az izraelita elemi oktatással kapcsolatos forrás is fennmaradt, amelyekből az is kiderül, hogy ez évben Gyulán 52 tanköteles izraelita gyermek volt. Mivel nem volt iskola, a vagyonosabb szülők magántanítókat fogadtak, a szegényebbek részben más vallási felekezet iskoláiba járatták gyermekeiket, vagy minden oktatás nélkül hagyták őket. Hosszas huzavona kezdődött az iskolaalapítás körül. 1868-tól Lichtenstein Ede rabbihelyettes, majd 1873-tól Spielmann Adolf tanítóskodott, de egyiküknek sem volt meg a tanítói képesítése.

19 1876-ban Bánhegyi István, akkori királyi tanfelügyelő sürgetésére a törvényes követelményeknek megfelelő nyilvános iskolát állítottak, ahol az első tanítók Hecht György és Liszer Jakab voltak. 1877-től Bródy Sámuel (1911-ig) és Miselbach Sándor oktatták a kisdiákokat. 1878-tól 3 tanítóssá vált az iskola, mert Ullmann Rózsa (1910-ig) irányításával egy kézimunkaiskola is működött. A későbbi tanítók közül meg kell említeni Scher Izsák nevét, aki 1899-től az iskola bezárásáig, 1931-ig tanított. Az iskolaszékben tekintélyes emberek munkálkodtak, így Czinczár Adolf, Silberstein Izidor, Kóhn Dávid, dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Deutsch Mór, Weisz Mór, Reisner Zsigmond, Reisner Ede.

20 Az iskolában az állami tananyagon és a hittanon kívül a héber betűs