Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

polgármesterek részére kiadtak a zsidók gyűjtőtáborba szállítására vonatkozó rendelkezéseket.

45 A polgármesterek kötelessége volt a beszállításhoz megfelelő számú kocsi biztosítása. A pénzügyőrök mellé az értékjegyzékek vezetéséhez egy városi alkalmazottat kellett kirendelni és motozónőket alkalmazni. A zsidónők motozását a pénzügyminisztérium rendelkezése szerint a pénzügyőrök foganatosították. A rendőrkapitányság kapta a parancsot a zsidók beszállítására.

46 1944. június 16-án (pénteken) a gyulai sárga csillagot viselő zsidókat a helybeli rendőrkapitányság saját őrszemélyzetével, a polgármester által rendelkezésre bocsátott 2 gépkocsin és 40 szekéren szállítottak át Békéscsabára, a dohánybeváltóban kialakított gyűjtőtáborba.

47 A gettó elszállítása előtt - búcsúzóul - dr. Lovass Miklós rendőrségi fogalmazó éles és bántó hangon közölte mindazt, amire Endréék táviratilag utasítást adtak. A 16-án reggel tartott motozáskor elkobzott pénzt, értéktárgyakat, órákat stb. bűnjeljegyzékbe foglalták és átadták a gyulai pénzügyigazgatóságnak.

48 Az elszedett pénzek és az eladásokból származó összegek vagy a zsidó vagyonok letéti számlájára (157 880 sz.) lettek befizetve, vagy a postatakarékpénztárnál név szerinti betétkönyvbe kerültek. A betétkönyveket vagonban szállították - pénzügyminisztériumi rendeletre - a többi állami értékkel együtt a budapesti központi állami pénztárba. Az összegyűjtött zsidó vagyonból rendelkezés, engedély nélkül semmit nem lehetett elvinni. Engedélyt főként a német és a magyar katonatisztek, a bombakárosultak és a városi szegények részére adtak. Ez vagy kölcsönként történt vagy jegyzék mellett ármegtérítés ellenében. Egy idő után azonban, különösen a front megérkezését követően, nem lehetett megállítani a fosztogatásokat.

49 A békéscsabai gyűjtőtáborba szállított gyulaiak számát pontosan nem tudjuk. Ahány forrás, annyi különféle adat. Egy 1944 áprilisából származó jelentés 413 főben adja meg a zsidók számát.

50 Azt biztosan tudjuk, hogy az 1941. évi népszámlálás szerint Gyula városában 510 zsidó vallású ember élt. 1943-ban a Gyulai Izraelita Hitközség 460 főben adta meg tagjai számát. 1944-ben 348 lélekről adtak számot. Érdekes azonban, hogy míg 1943-ban csak 132 egyházi adózó volt, egy évvel később 134.

51 1945-ben a háborús emberi- és anyagveszteségről készített jelentésben 380, illetve 420 főben jelölték meg az elhurcoltak számát.

52 Kemény László 1986-ban egy interjú során (1. a visszaemlékezéseknél) 600 elhurcoltról beszélt, akik közül 151-en jöttek vissza. A mártírhalált haltak számát még nehezebb megadni, mert többen nem