Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)
Bevezetés
Reisner malomban gyűjtsék össze a zsidókat. Korossy végül is azzal győzte meg a zsidó tanács vezetőit a zsinagóga felhasználásáról, hogy a németek raktárhelyiségként igénybe veszik, ha nem kerül oda a gettó. Bár mellékhelyiségek nem voltak a lakás céljára lényegében alkalmatlan épületben, több mint egy hónapig éltek benne emberek. 36 Itt alakították ki a nagy gettót (I. sz.), amely a zsinagógán kívül a paplakot, az ún. zsidóudvart, számos helyiségével (iskola, sachter-ház, jegyző-ház, imaház), a Földművesek Házát, a Szikes-házat (ott volt a Stark-Licht-kereskedés), a Kocsis-házat és a Grünfeld-féle házat foglalta magába. A gettót körbepalánkozták, a csatorna felől is, az ablakokat lemeszelték. Egy kapun lehetett bejárni. Mivel a környező települések zsidó lakosait is ide hozták be, nem bizonyult elegendőnek, s így a sugárúti (v. Horthy úti) Braun-villát és környékét is kijelölték gettó (II/a és II/b sz.) céljára. A polgármester öt gettózó bizottságot állított fel. Ezeknek két képviselőtestületi tagja volt, egy kijelölt városi alkalmazott és egy rendőr. Egy-egy stráfkocsival indultak el és naponta 5-6 családot szállítottak be a gettóba. 37 A gettók őrzését a rendőrség látta el néhány rendőrrel. A rendőrök nem bántak durván az emberekkel. Esetenként szemet hunytak „büntetendő" dolgok felett, sőt információkat is szolgáltattak! Pl. a gettó elszállításának időpontját többeknek is tudomására hozta Fülöp János rendőr. Fülöp Jánoson kívül még szolgálatot teljesített ott Földi András, Máté Benő és Rimóczi Ferenc. Az 1610/1944. M. E. sz. rendelet előírta, hogy a 10 000 lélekszámnál kevesebb lakosú települések zsidó lakosságát a közeli nagyobb településeken felállított gettókban kell elhelyezni. A Gyula környéki települések közül Doboz, Kétegyháza, Újkígyós sárga csillagot viselő lakosságát szállították ide. Kétegyházáról a következők kerültek családtagjaikkal együtt ide: özv. Cziegler Béláné, Gál Ármin, Gáli Lenke, Gáspár Béla, Gelber Béla, Krammer Sándor, Kohn Ede, Báron Mór, Friesenger Benjámin, dr. Tímár Károlyné, Czigler Lipót, dr. Donáth Albert (ő volt volt a zsinagógánál levő gettó egyik orvosa). 38 Dr. Timár Károly lett aztán a másik orvos, aki a frontról hazatérve önként vonult be felesége és leánya után a gettóba. Auschwitzban elhunyt feleségével együtt. A gettóba kerültek ingóságainak elraktározásával Verbőczi János szállásmester volt megbízva. A lakások leltározásával és lepecsételésével Török József városi adóhivatali főnök. A lezárásokat dr. Gál József I. aljegyző végezte, a kulcsokat is ő őrizte. 39 A gettóba be kellett szállítani a menhelyen lévő zsidó származású gyerekeket is. 24 óra határidőt kaptak. A menhely vezetőség mindent elkövetett, hogy visszatartsák a gyerekeket. Három kisgyermeket sikerült megmenteni.
