Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

vitték őket, majd május 18-án Sátoraljaújhelyre, onnan pedig Németországba. Kemény László részletesen leírja ennek történetét Internált, deportált, importált c. kéziratában. A második internálás április 23-án történt meg. Ekkor tartóztatták le Szécsi Mártont, Kóhn Jenőt és még többeket. Valószínűleg ekkor vitték el Neumann Mártont és Tanai Lajost is. A Gestapo ment értük. A németek névsort kaptak, az alapján szedték össze az embereket. Az internálások indoka a zsidó származás miatti feltételezett megbízhatatlanság volt.

34 A rendeletek mellett nagyon sok felsőbb utasítás szóbeli közlés, telefon vagy távirat útján jutott el a közigazgatás elöljáróihoz és végrehajtóihoz. , Gyakran még a rendeletek megjelenése előtt, szóbeli vagy más úton adtak utasításokat a felettes hatóságok. Valószínűleg ez történt a Diósi-, Tanai- és Neumann-féle textil és ruházati üzletek március végi bezárása esetében is. Ugyanis a rendelet csak áprilisban jelent meg. 1944. május 6-án Gyulán a főispáni hivatalban értekezlet volt, amelyen dr. Székács István főispán Jdadta az 1610/1944. M. E. sz. rendelet (kiadták április 28-án) végrehajtási utasítását: - Békés vármegyében sürgősen fel kell állítani a gettókat és a zsidókat május 12-ig be kell oda szállítani. A gettók felállítására vonatkozó konkrét rendelkezéseket az alispánnak kellett kiadni a következők szerint: - gettók létesítésére elsősorban üzemen kívül álló gyárak, raktárak, ezek hiányában középületek vehetők igénybe; - a gettókat naponta legfeljebb két órai időtartamra lehet elhagyni; - a gettóba keresztények sem látogatás, sem élelmiszerek bevitele céljából nem léphetnek be; - a zsidók szórakozóhelyeket nem látogathatnak, parkokban, utcákon nem sétálhatnak; - a zsidó iparosok csakis a gettóban dolgozhatnak; - a betegek részére megfelelő helyiségeket kell biztosítani; - személyenként kétheti élelmet lehet bevinni. A férfiak két kabátot, két ruhát, két pár cipőt, két váltás fehérneműt; a nők mindenből hármat vihetnek be. Ezen felül 50 kg háztartási felszerelés vihető be. A főispáni értekezlet után az alispán szobájába vonultak, ahol az alispán javaslatokat kért a gettók elhelyezésére. Ugyanakkor elrendelte a gettók felállítását. Később kiadott írásbeli utasításokat a gettókra és a bevihető ingóságokra vonatkozóan, de ezek már későn jutottak az elsőfokú hatóságokhoz.

35 Gyulán a város vezetése tárgyalt a helyi zsidóság vezetőivel, dr. Keppich Frigyessel (aki a felsőbb utasításra megalakított zsidó tanács elnöke volt) és dr. Készt Zoltánnal. A zsinagóga gettó céljára történő felhasználásának ötletét Készt élesen elutasította. Felvetették azt is, hogy a Csabai úton lévő