Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

országba akarták vinni, de megszökött, Pesten a nyilasok kezébe került, végigélte a Városmajor utcai nyilasház, a Gestapo és különböző katonai fogdák borzalmait. A budapesti gettóban szabadult fel. Fischer János 1944. december 15-én jött haza a munkaszolgálatból. Polatsik Béla és Schwarz István 1944. május 15-től december közepéig volt távol. Polatsik Bélának Hajdúnánásra kellett bevonulnia, onnan Debrecenbe került. 1944 októberében Nógrádverőcén volt és december 9-én esett orosz fogságba. Gáti (Goldberger) Emil is 1944-ben vonult be.

28 Munkaszolgálatot teljesített még: Ehrenfeld György, Gál László (19421944 októberéig Ukrajnában volt), Grónich Pál, Grónich Ferenc, Héthelyi (Hacker) Pál, Lőwy Ferenc, Silberstein György, Steiner György, Schner Dénes, Weisz József Dr. Készt Zoltán, dr. Lusztig István, dr. Békés György, dr. Friedmann Bernát, Weisz József, Steiner-Szigeti Lajos (ők ketten a háború után Ausztriából jöttek haza), Szigeti György, Laufer Sándor, Sándor Dénes, Erdélyi László és Licht Artúr.

29 Lakos László 1944. június 7-én szerelt le és a polgármester két nappal később elrendelte az I. sz. gettóba történő elhelyezését.

30 Weisz Ignác 1942. december 15-től 22 hónapon át Ukrajnában teljesített szolgálatot. Hevesi György 1942. október 5-től; 1944. október 15. után Budapesten részt vett az ellenállási mozgalomban. Déri György is munkaszolgálaton volt.

31 Özv. Weisz Mihálynénak három fia volt távol egyidőben munkaszolgálaton. Nem maradt itthon kenyérkereső, pedig nagykorú, beteg lányát is ő tartotta el, amint kiderül a polgármesterhez intézett beadványából.

32 A munkaszolgálat kegyetlen hónapjai után többek az orosz hadifogolytáborok poklait is megjárták. így dr. Diósi Imre (aki ezt meg is örökítette) és Schwartz Sándor. Két-három évvel a háború befejeződése után tértek csak haza. Magyarország 1944. március 19-i megszállásával a magyar történelem sötét korszaka vette kezdetét. A zsidókérdés intézésében rendkívüli változást hozott ez a nap. Március végétől zsidóellenes rendeletek tömkelege jelent meg. Az 1240/1944. M. E. sz. rendelet „a zsidók megkülönböztető jelzése tárgyában" március 31-én kelt. Április elejétől kötelezővé vált a kanárisárga csillag viselése. Április közepétől elrendelték a zsidó vagyonok bejelentését, zár alá vételét, a zsidó kereskedések bezáratását. Májustól megindult a gettók felállítása, és hamarosan elindultak a deportálóvagonok Auschwitz és más megsemmisítő táborok felé. Gyulán a sárga csillag viselésének április elsejei kötelezővé tétele után két internálás is lezajlott. Az első során - közvetlenül a hónap elején letartóztatták Barna Sándort, Gara Aladárt, Kemény Lászlót, dr. Oláh Emilt, Róth Józsefet, dr. Szóbei Dávidot és Vermes Ernőt. Először Csörgőre