Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

Egy évvel kősőbb, 1888-ban alakult meg az Izraelita Nőegylet, amely 1944-ig tevékenykedett, főként jótékonysági céllal. Alapszabályából a 17/ b sz. dokumentum közöl részleteket. A helyi Vöröskereszt egyesületet 1889-ben Göndöcs Benedek apátplébános alapította. Munkájában tevékenyen részt vettek, adományokkal segítették a rászorulókat a gyulai zsidók. Az 1914-ben újjáalakult tisztikarban Czinczár Dezső titkárként működött. Berényi Árminné is jelentős munkásságot fejtett ki. Kóhn Dávid a Pálffy Irodalmi Társaság alelnöke volt. A hitközség 1893-ban belépett az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatba.

25 A gyulai zsidóság a századforduló időszakára jól beilleszkedett, asszimilálódott a helyi társadalomba. A változást az első világháború, a trianoni békekötés utáni időszakhozta. A politikai jobbratolódás és anémet orientáció egyik következménye volt az egyre erőteljesebbé váló antiszemitizmus, majd a zsidótörvények meghozatala, amelyek az ország magát magyarnak valló zsidó vallású és zsidónak minősített népességét fokozatosan fosztották meg a társadalmi, gazdasági és kulturális életben elfoglalt helyétől. így történt ez a gyulai zsidósággal is. A három zsidótörvény az élet minden területén korlátozta a hatálya alá esőket.

26 Sokan váltak munkanélkülivé, jól felépített egzisztenciák mentek tönkre, mégis a magyar viszonyok még mindig jóval kedvezőbbek voltak, mint a környező országoké. A második világháború kitörésével a hadseregben is „ rendezni" kezdték a zsidókérdést. A második zsidótörvény elfogadása után megindult a fegyveres testületekből történő kiszorítás. 1939 őszén került sor az első diszkriminatív intézkedésre, amely megszüntette a zsidónak minősülő tisztek rendfokozatait és megtiltotta, hogy a jövőben ezeket bárki közülük elnyerje. 1940 májusában „különleges munkásszázadok'

7 szervezése indult meg azokból a zsidókból, akiket a honvédség nem vett igénybe katonai szolgálatra. Egyre több ilyen munkásszázadot hoztak létre, mígnem 1941 áprilisában kormányrendelet vezette be a zsidók munkaszolgálati rendszerét, kimondva, hogy „hadkötelezettségüknek a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesznek eleget".

27 A munkaszolgálatra kötelezett gyulai férfiak némelyikénél pontosan tudjuk, mettől meddig teljesített szolgálatot. Kaufmann Gyula 1942. március 21-től 1943. november 30-ig, majd 1944. április l-jétől 1944. október 30-ig. Grónich Endre 1942 októberétől; 1944. november közepén sikerült visszajutnia Gyulára. Sándor Lajos 1943-tól szolgált; 1944-ben Német-