Kereskényiné Cseh Edit: A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Dokumentumok - Gyulai füzetek 6. (Gyula, 1994)

Bevezetés

14. Scherer i. m. II. 242. 15. Békés, 1882. július 2. 16. Kóhn Dávid: A gyulai izraelita imaház felavatási ünnepélye. Békés, 1883. szeptember 30. 17. Scherer i. m. II. 315. 18. Gyula város rövid leírása. Gyula, 1897. 19. Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye népoktatásának története. 110. BML IV. B. 251. Békés vármegye főispáni helytartójának iratai, VTI. A. 786,1357/ 1865. 20. Brody i. m. 67-69. 21. Dr. Diósi Imréné szíves közlése 22. Gyulai Polgári Leányiskola Évkönyvei. Békés Megyei Levéltár Könyvtára. 23. Gyulai Polgári Fiúiskola Évkönyvei. Békés Megyei Levéltár Könyvtára. 24. Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest, [1936] Személyi adattár 571. 25. Scherer i. m. II. 322., 329. - Brody i. m. 35. 26. Az első zsidótörvény, az 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és gazdasági életegyensúlyánakhatályosabbbiztosításáról címmel maximálta a zsidó származású kereskedelmi és üzleti alkalmazottak arányát. A fontosabb szellemi pályák művelésének lehetőségét kamarai tagsághoz kötötte (sajtó, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamarák) és ezeken belül 20%-ban maximálta az izraelita vallásúak számát. A második zsidótörvény, az 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló címet viselte. Nyíltan faji alapokra helyezkedett. Akinek legalább egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt, vallásától függetlenül zsidónak minősült. A törvény meghatározta kiket lehet mentesíteni a végrehajtás alól (első világháború kitüntetettjei, hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák, keresztény hitfelekezetek lelkipásztorai, olimpiai bajnokok). Korlátozták a zsidók választójogát, megválaszthatóságát. Nem lehetett zsidó legtöbb adót fizetőként (virilisként) tagja a községi képviselő-testületnek. A kamarákban 6%-ra csökkentették a zsidó származású tagok számát. Az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági tulajdonukban korlátozták őket. A harmadik zsidótörvény, az 1941. évi XV. törvénycikk megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, a házasságon kívüli nemi kapcsolatokat pedig fajgyalázásnakmmősítettékésbüntethetőneknyilvánították. Gonda i. m. 276-294., 326-327. 27. Gonda i. m. 214-216. 28. BML XVTC. 412. Gyulai 3. számú Igazolóbizottság iratai 29. BML. V. B. 174. Gyula város Népmozgalmi Nyilvántartó Hivatala iratai, 610/1944. - Márai György: A zsidók tragédiája Gyulán. Kézirat. Békés Megyei Levéltár. 30. BML V. B. 174. Gyula város Népmozgalmi Nyilvántartó Hivatala iratai. 31. BML XVTI. 411., 412. A Gyulai 1. és 3. számú Igazolóbizottságok iratai 32. BML V. B. 173. Gyula város polgármesterének iratai, 186/1944. 33. Kemény László: Internált, deportált, importált. Egy üldözött emlékiratai. Kézirat. Békés Megyei Levéltár.