Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

SZÉPIRODALOM - Versek - Válogatás az Elindulás, a Tempea és a Versek című kötetekből

Válogatott versek Elindulás (1927.) Vers az anyámról Én az anyámra nem is emlékszem. Mikor temettük, „co-cót" gagyogtam. Nélküle nőttem, idegen mellen, Véznán, szomorún, elhagyottan. Gügyögésemmel sohasem híttam, Álmot dalolva sohasem altatott, Gyenge testemnek sűrű fájása Puha ölébe el nem alhatott. Úgy nőttem, nőttem, mint egy kis gyenge Síron hajlongó sápadó virág, Melyet nem óvnak, nem öntözgetnek, Melyet a féreg lassanként kirág. S jött az időben: apám halála, Szomorú napok, idegen fészkek, Ahol az arcok, falak, bútorok, Minden és minden hidegen néztek. Fájó lelkemből bús panaszlással Hányszor fakadt fel az „Anyám! Anyám! De fölém féltőn senki sem hajolt A jégvirágos ablakú tanyán. Most sincsen hová hunyó éltemet Békében múló hunyásra vinni, És jaj, nincsen szív, honnan a vigasz Sebmosó vizét tudnám beinni. Én az anyámra nem is emlékszem. Mikor temettük „co-cót" gagyogtam. Nélküle nőttem, idegen mellen, Véznán, szomorún, elhagyottan.