Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

NÉPHAGYOMÁNY - A csökmői sárkány története a korabeli okiratok tükrében

Biharban, részben itt, ebben a megyében 1789 óta elszenvedett börtönbüntetését, három évi börtönre, az ítélethozatal napjától számítandó és havonként harmad részben végrehajtandó 90 botütésre ítéli, a kárt szenvedetteknek fedezet híján kártérítést nem állapít meg. Mivel Csuba Ferenc a maga ravasz módján már számos becsületes embert becsapott és súlyosan megkárosított, elhatároztatik személyleírásának eközben való elkészítése, s a szédelgő ezen hű személyleírásának közhírré tétele, megelőzendő őt, nehogy akár a földben elrejtett kincsek megtalálásának ravasz ürügyével, akár kéregetés közben, ismert módon, a becsületes emberek hiszékenységét, vagy könyörületességet furfangosan kihasználni tudja, további csalásokat kövessen el, és az embereket megkárosítsa." Csuba a gyulai börtönben nem tört meg, sőt további terveket szőtt, és egyik rabtársa, a Paptamásiba való 20 éves Imre Balázs személyében cinkostársat is szerzett magának. Imre Balázzsal együtt aztán Derecskén és Berettyóújfaluban a pénztalálás meséjével újabb csalásokat követtek el, sőt a fosztogatástól sem riadtak vissza. De röviddel kiszabadulása után saját hazájában Békés városában is követett el Csuba hasonló szélhámosságokat, úgyhogy a békési bírák már 1792. aug. 16-án a „vak Csuba Ferencz" elfogatását kérik Ladánytól, „aki is éppen most utaz Ladány felé". El is fogták Csubát, és visszavitték Békésre, ahol tettét bevallotta. Elfogták előzetesen társát, Imre Balázst is, aki kihallgatása során igen érdekes dolgokat mondott arról, hogy mi történt az összeszélhámoskodott pénzzel? „Beszélte nékem Csuba, hangzik a vallomás, hogy amely pénzt csökmőiektől s másoktól tsalt, az most is megvan egy nagyváradi úrnál, de a nevét meg nem mondotta, hanem tsak azt, hogy annál az úrnál neki 6000 forintja vagyon." Elhihető, hogy koldulással és különféle mesterkedéseivel össze is szerzett ennyi pénzt, hiszen láttuk, hogy mint „orvos" is milyen borsos taksával dolgozott. Hogy mi mindennel próbálkozott Csuba, mi mindennek kiadta magát, csakhogy pénzt csalhasson ki az emberektől-, mutatja többek közt az az 1788. január 30-án kelt jegyzőkönyv is, amelyet Vésztőn vettek fel az általa ott elkövetett szélhámosságok károsultjainak kihallgatásáról. Az egyik károsult többek közt elmondta: „... hallván, hogy Csuba Ferencz úrvacsora)ához való könyörgésekkel tsalogat, magához hivatta, ki is elvégezvén a könyörgést..." stb. Kiadta tehát magát isten szolgájának („békési prédikátor tiszt"-nek), hogy mint tisztes és istenes ember több hitelre találjon az emberek közt hamis ígéreteivel s hazug állításaival. Ha pedig úgy látta, hogy nagyobb hatást ér el, ha a pogány táltos szerepében ágál, kiadta magát táltosnak. Egy 1794. május 9-én kelt Species facti-ban (tényvázlatban) az egyik kárvallott derecskéi ember szerint ezekkel a szavakkal állította meg őket az útban: „Én barátim, jót tehetek vélletek, mert én igaz tátos vagyok, és a tátosok circalista deákja voltam 6 esztendeig." Említésre érdemes még az is, hogy Csuba Ferenc a vallását, ha ugyan volt neki egyáltalán vallásos meggyőződése, úgy cserélgette, mint ahogy szükség szerint pásztorember fordítgatja a subáját, hol szőrivel befele, hol szőrivel kifele.