Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 18. Schriffert Mihály naplója

1945. jan. 2. Ismét szomorú állapot: nemhogy hazaengednének bennünket, hanem ma vonul be Gyula városának népe is dobszóra, már akik beleesnek a rendelet értelmébe. 1945. ian. 3-8. E napokban pihenés, közben költözködés az egyik helyiségből a másikba, ismét csomagvizsga, fürdés, előkészületek a nagy útra, utazási láda készítés. Jönnek a hozzátartozók egy-egy fontosabb csomaggal, amit még átvehetünk. 1945. jan. 9. Reggel 8 óra. Elhangzik a parancs a készülődésre. Davaj - davaj mindenfelé. A laktanya udvara tele van kocsikkal; ezeken hozták be tegnap az almáskamarásiakat. Pokolian sok az elkeseredett nép. Csomagjainkat a kocsik viszik. Elindulnak a kocsik, majd szuronyos katonák kíséretében vonul a tábor a gyulai állomásra. Következik a bevagonírozás. Egy vagonba 30 személyt tesznek. A vagonban egy kályha, egy lámpa és 12 személyre fekhely található. Sorakozók és névsorolvasások. Mindenki még utoljára beszélhetett hozzátartozóival és átvehette utolsó csomagjait. Majd mindenkinek a vagonjába kellett visszatérni. A vagonokat lezárták. Várakozás. 1945. jan. 10. Ismét megvirradt. Még állunk és várunk. Indulás déli 12 órakor. Vonatunk kerekei szomorúan mérik a kilométereket. A kis, bedrótozott, vasrácsos ablak mögül figyeljük utunkat. Elérjük a 41. sz. őrházat, a bicerei, majd fényesi őrházat. Békéscsaba: lebombázott, tönkrement állomás. Egy órát állunk. A 61. sz. őrház. Okígyósra lámpagyújtáskor érünk. Kétegyházára este, kb. 6 órára érkezünk. Három - órás állás. 1945. jan. 11. Lökösházára virradatkor érkezünk; itt hosszabb ideig áll vonatunk. Vízbeszerzés, sajnos nem mindenkinek jut. így kisebb-nagyobb csetepaték voltak. 8 óra körül léptük át a trianoni magyar határt. A határ mindkél oldalán láttunk még asztagokat. A fő termények errefelé: búza, cukorrépa és kukorica. Kürtös (Románia): nagyságra hasonló Békéscsabához. Az állomáson nagy tartályok állnak. Egyórás várakozás, 11 órakor gördül tovább vonatunk. Itt a földek talaja lapos, szikes, lucernát egyáltalán nem láthatunk az Aradig terjedő területen. Ebédre értük el Aradot. Hatalmas nagy állomás. Igen meglátszanak a háború nyomai. Leégett vagonok, rombadőlt házak. Két óra hossza várakozás. Ahogy elhagyjuk Aradot, a távolban hegyeket látunk. 1945. jan. 12. Az éjszaka folyamán elhagytuk Temesvárt. Iliafalvát virradatra értük el. Furcsa virradat, körülöttünk dombos, kisebb, fás hegyek. A völgyekben egy-két utcából áll egy-egy falu. Branisca: a hegyek a hegyeken néhol szőlő, a völgyekben gyümölcsösök (alma, szilva). A szántóföldeken búzát, kukoricát termelnek. Mindenütt keskeny kis csíkokat találunk. A talaj homokos. Mintia: nagy gyártelep. Magasabb, havas hegységeket látunk. E környéken a kukorica már szebben díszlik. Déva: a hegyeken havazás. Piski: szép nagy város, gyönyörű állomással. Vidéke hegyes. A város sík területen, a völgyekben fekszik. Két órai megálló. Nagy mészkőhegységek, bányatelepekkel. Egy nagy folyó árterülete fűzfával volt betelepítve. Háltha: a vasút mentén 2 km-es távolságban sík terület. Ezután hatalmas hegységek szegélyezik a síkságot. 51