Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

I. BEVEZETÉS

Szovjetunióba, majd 1948-ban a lakosság közel felét kitelepítették Németország szovjet megszállási zónájába.

72 A tolnai Mucsfa községből egy német asszony (akkor fiatal lány) kálváriáját ismerjük. A faluban 1945. január 1-én hirdették ki a németek gyülekezőjét Bonyhádra. Orosz katonák kísérték őket Bonyhádról Bajára, ahol aztán következtek a marhavagonok és az utazás a nagy hidegben, lényegében élelem nélkül, időnként egy-egy híg kukoricalevessel és szelet kenyérrel. Az asszony vasútépítésen dolgozott, majd egy kolhozban is. Sokat nélkülözött, túlélte a hastífusz-járványt, majd a maláriát is. (Volt nap a táborban, amikor 15 embert temettek.) Levelet először 1947-ben kapott. 1948 -49-ben már az ő sorsuk is elviselhetőbb lett. 1949 novemberében érkeztek Debrecenbe. Az asszonyt ott tartották egy gyűjtőtáborban, melyben hamarosan 500-an voltak. Sok huzavona és méltatlan események sora után, 1950 szeptemberében találkozhatott végre össze családjával Németország keleti zónájában...

73 Lőbl Erzsébet Bikáiról (Baranya) a Kaukázusban dolgozott, a 7062. sz. láger lakójaként kenyéren - kásán - vízen.

74 A baranyai Hímesházáról 1610 lakosból 108-at vittek el Baján át a Szovjetunióba. Ugyanez történt Mágocson, Erdősmárokon, Máriakéménden és így tovább. Volt ahol a jómódú gazdák megúszták, hiszen korrupció akkor is volt. E vidékről Harkov környékére kerültek, főként bányamunkára. Sokan ott maradtak örökre: többnyire meztelenül lettek eltemetve, mivel a ruhákra az őrség tartott igényt.

75 Balmazújvárosról 508 embert vittek ki. 133 maradt ott örökre. Az elvittek közül 80-nak volt magyar neve. Az innen deportáltak 15-47 évesek voltak. A balmazújvárosi "németek" már teljesen elmagyarosodtak, egy szót sem tudtak németül, hiába ábrázolta a Volksbund térképe a falut német községként. Veres Péter egyeseket megmentett (pl. a felesége nénjét és néhány baloldalit) - a helyükre viszont (a létszámnak meg kellett lenni) kulákok és mások kerültek... A helybeli rendőrség sok visszaélést és durvaságot követett el. így pl. a helybeli nyilas vezető nem került deportálásra. A balmazújvárosiak Krasznij Lucsba kerültek, bányába.

76 A hadifoglyok és deportáltak zöme - a már említett korábbi betegszállítmányok után - a párizsi békekötés után és az 1947-es magyarországi választások előtt - alatt (az MKP választási demagógiájának Sztálinnal egyeztetett részeként) és után tért vissza. Rákosiék ezt saját érdemükként tálalták, ami persze nem felelt meg a valóságnak. Az ügyben Sztálin döntött a nemzetközi körülmények függvényében, legfeljebb időnként vette figyelembe magyarországi szekértolóinak és kiszolgálóinak belpolitikai igényeit. 72 Uo. 52. 73 Uo. 20. 74 Uo. 58. 75 Árva Erzsébet - Pozsonyi János: Deportáltak. Balmazújvárosból elhurcoltak visszaemlékezései Balmazújváros, 1989. 7. 76 Uo. 20. 24