Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 19. (?) Márton gyomai deportált levele családjához

1945. okt. 6. Reggeli: tésztaleves, kása, hal, déli tök és tök, 4,25 rubel. Ebéd: káposztaleves, cékla, hal. Elérkezett az a nap, amikor a magyarnak kettős gyászünnepe van. Ma az első évfordulója annak, hogy odahaza az öreg Szlányin megszólaltak hajnalban a Sztálin - orgona riasztó, üvöltő hangjai és keresztülvonult rajtunk a felszabadító ill. megszabadító orosz hadsereg. Megint egy újabb parancs, az összes beteget, lehet az könnyű, vagy súlyos, pár napos, vagy csak lázas beteg, nem számít, mindnek csomagolni és a csomaggal együtt az udvaron sorakozni kell. És rögtön autóra szállították őket. Ezeket is szintén kolhozba viszik, legalábbis így van mondva, hogy odamentek. És még 6 egészséges embert szedtek össze, köztük Janics Jánost, meg Bánhegyi Bandit, és ezek csomagjaikat beadták a raktárba, azt mondták, majd hétfőn viszi az autó utánuk. Ezek az emberek csak takarót vittek magukkal. Hogy hová, azt nem tudjuk, csak annyit, hogy villamossal mentek. Engem pedig az orvos megkért reggel, hogy Geszner Jóskát segítsem bevinni a kórházba. 1945. okt. 7. Reggeli: tésztaleves, kása, tök, 1,25 rubel. Ebéd: káposztaleves, kása, kolbász, 3,85 rubel. Ma két szelet kolbász 2,80 rubelba került. A tegnapi betegek száma 90 fő, de csak 60-at tudtak tegnap elszállítani. A többieket ma vitték. Ma két főből álló, magasrangú ellenőrzés érkezett. Bejárták végig a szobákat, azt mondták, hogy most fogunk kapni új ruhát, fehérneműt, új kalucsnit, jobb kosztot. És, hogy akik elmentek a kolhozba, 15-20 nap múlva ide visszajönnek. Minden be van ígérve! Én a mai nap a talpamra lebetegedtem. A napló eredetije Schriffert Mihály tulajdonában, másolata a Békés Megyei Levéltárban. A naplót Schriffert Mihály hazatértéig, 1947. november 27-ig folyamatosan vezette. A több kötetből álló kéziratot éveken át rejtegette a lágerokban, majd sikerült hazamenekíteni azokat Sajnos a napló nagyobbik része már itthon, baráti kezeken eltűnt, csak a fent közölt rész közlésére nyílt mód. Schriffert Mihály 1946. okt. 8. - 1949. nov. 27. közti sorsához Id. alább közölt visszaemlékezését. 19. Sahti, 1946. április 12. (?) Márton gyomai deportált levele családjához Szeretett kedves Anyukám és kedves Gyermekeim! Kívánom, soraim a legjobb egészségben találjon benneteket, olyanban mint nekem van. Én, hála Istennek jó egészségben vagyok és az is voltam mindég, mióta orosz földön vagyok. Kedves Anyukám és gyermekeim, végtelen fájdalmas nekem az, hogy ilyen hosszú időre kell, hogy távol legyek tőletek, ezt papírra írni nem lehet, ha rátok gondolok, elszorul a szívem és érzem, hogy fáj, de nagyon fáj. És kérdem, miért kell ennek így lenni, miért kell nekem itt szenvedni, rászolgáltam én erre, bűnös vagyok, mert sváb vagyok vagy gyomai? Kérdem és százszor csak arra az egyre jutok vissza, hogy miért? Sajnos, arra felelni még nem tudott senki. Ha itt kérdem a tiszteket, hogy miért kell nekünk itt lenni ilyen soká, csak ez a felelet: mert a magyar 03